Toldy Ferenc: A magyar költészet kézikönyve a mohácsi vésztől a jelenkorig, vagyis Az utóbbi negyedfél század kitünőbb költői életrajzokban és jellemző mutatványokban. 5. kötet (Budapest, 1876)

Tizenkilencedik század III.

286 TIZENKILENCEDIK SZÁZAD. vény által a higgadt törvényhozásra radicális irány­ban nyomást is gyakorolni. A „nemzet kivonatai“ tizenkét pontba foglaltattak, melyek azonban a mar­tius 14-kei népgyűlés által, hála az óvakodóbb ele­meknek, csupán az országos ellenzéki választmányhoz rendeltettek felküldetni, hogy az aláíratás ez által eszközöltessék szélesebb körökben. De most megérke­zett a bécsi támadás híre, mely által a két barát fel­villanyozva, mártius 15-kén társaikat s a hozzájok tömegesen csatlakozó ifjúságot vezetve, a tizenkét pont s a Petőfi énekének (Talpra, magyar!) kinyo­­matását a Landerer-nyomdában kierőszakolta, azokat nagyban terjesztették, s nyílt helyen tartott beszé­deikkel e pesti nap eseményeinek fő tényezői lettek. Midőn aztán a „pesti bizottmány“ a pesti mozgalom mérséklő irányzását, s utána, az új kormány lejővén, az ügyek vezetését átvette. Jókai a Petőfivel most közösen szerkesztett Életképekben, mint maga írja, „politikát verselt, politikát novellázott, politikát ve­zércikkezett“; azonban „a közönség nem olvasott semmit, annak nem kellett egyéb mint a falragaszok“ ; s az ő csaknem egyedüli szépirodalmi lapja előfizetői­nek száma másfélezerről négyszázra csökkent, a téli táborozás bekövetkeztével pedig meg is szűnt. Azalatt Jókai megházasodott, 1848 aug. 29. hitvesül vévén a már akkor köz­kedvességes színésznőt Laborfalvi Ró­zát, s épen a „Pesti Hírlap“ szerkesztőségét volt át­veendő, midőn 1849 elején­ ő is kénytelen volt az országgyűlést Debrecenbe követni, ahol a békepárt­

Next