Toldy Ferenc: A magyar költészet története az ősidőktől Kisfaludy Sándorig (Budapest, 1867)
Tartalom
nil. Prosodiai teliharcok. — Másod korszaka: a classicismus köz érvényre jutása. Sikeretlen kísérletek a hellén költők körül. Az iskola a maga önállóságában. Virág Benedek. Horác magyarul . . 359—375 Harminckettedik Előadás. A népiesek iskolája. Dugonics. Annak történeti regényei és színművei. A népies eposz az új Zrínyiász, Kónyitól; a Hunniás, Horváth Ádámtól ; a Magyar Gyász, Etéditől; Vályi-Nagy és Perecsenyi-Nagy, Gáti István stb.......................................................................... 376—393 Harmincharmadik Előadás. A népies iskola folytatása. A verses regény: Poocs, Etédi, Perecsenyi, gróf Gvadányi József: a Falusi Nótárius trilógiája. Rontó Pál. — Tanköltészet. — Lyrai költészet: Horváth Ádám népies dalai. — A leoninisták. — A debreceni kör: Földi, Fazekas: »Ludas Matyi«, ifj. Kovács József .............................................................. 394—406 Harmincnegyedik Előadás. Az új iskola kezdetei. Szépészi irány, újítás a nyelvben és technikában. Gróf Ráday Gedeon, s a Ráday-versnem. Verseghy, Bacsányi. A lyrai triász: Kazinczy, Szentjóbi, Dayka................................................................... 407 — 415 Harmincötödik Előadás Az önállók. Az irodalmi központosítás eszméje és Kármán. »Uránia.« Fanni Hagyományai. Kármán írói jelleme. Csokonai Vitéz Mihály. Költői jelleme, s neveltetésének erre volt kedvezőtlen befolyása. Védelme Kölcsey irányában ......................................................................... 416—428 Harminchatodik Előadás. Kisfaludy Sándor: Életének és költészetének egysége. »Himfy Szerelmei. Kisfaludy és Petrarca. A költői nyelv nála emelkedik először felsőbb nemzeties szépségre. Regéi a magyar előidóből . ............................ 429 —440