Dr. Schaffer Károly: Az idegrendszer szöveti elváltozásai a veszettségnél (Értekezések a természettudományok köréből, 19/8., 1890)

2 De SCHAFFER KÁROLY­ vetette alá, s így az általa szabad szemmel constatált elváltozá­soknak microscopos ellenőrizése hiányzik. Nézetem szerint azonban erre elengedhetetlenül szükségünk van; az idegelemek­nek finomabb elváltozásairól pedig, miben jelen dolgozatom lényege fekszik, eddigelé egy szerző sem tesz említést. Jelen dolgozatomban azonban nem csupán az egyes szövetelemeknek részemről talált elváltozásait akarom megismertetni, hanem egyúttal szándékom arra is kiterjeszkedni, hogy az idegrend­szernek mily pontjain mutatkoznak az elváltozások a legnagyobb fokban, a­mi annál fontosabb, mert ilyképen az állatoltásokból levont ama ténynyel is számolok, hogy a veszettség mérge ideg­­utakon haladva, mindig az idegrendszer egy bizonyos pontját izgatja először és azt a legnagyobb fokú virulentia állapotába helyezi. Tehát eleve mondhatom, hogy törekvésem a virulentia foka és az elváltozások mértéke közti viszonynak kimutatása s ilyeténképen szándékom a kísérleti eredményekből felépült ideg­­ideáriának a boncztani alapot megadni. Mielőtt saját vizsgálataim eredményét közölném, szabad­jon a többi búvárok leleteit röviden előadnom, annál is inkább, hogy a mások és magam találta tények közti különbség annál jobban szembetűnjék. frenedikt, Kolessnikoff, Gowers, Ford, Coats és Weller a központi idegrendszerben vérerek körüli lobos góczokat és főkép a gerinczagy hátsó szarvára kiterjedő vérzéseket említenek. Benedikt, Kolessnikoff és Weller ezek körül fekvő üvegnemű és szemcsés rögös alvadási tömegeket találtak, melyek a vérnek ki­vándorolt szilárd és folyékony alkotórészeiből képződtek . Bene­dikt vivőérthrombosist és szemcsés szétesési góc­okat észlelt. Csokor a Weller által az erek körül talált színtelen vagy halvány­sárgás, többnyire gömbölyded és a lyssa caninára vonatkozólag kórjelzőknek tartott rögöket és «zsírtesteket» visszafejlődési jelenségeknek tekinti, melyeket a festenyképződés előfokának tart, és azokat a vörös vérsejtekből származtatja. Cooper részint a nyúltagy és gerinczagy tarkós részletének vérbőségét, részint azok lágyságát találta, úgy hogy ezek a részek Müller-féle folya­dékkal nehezen voltak keményíthetők; a górcső pedig az edé­nyek körül számos szemcséket és fehér vérsejtek halmazát mutatta. Korei említésre méltó elváltozásokat nem talált. Gian-

Next