A Felsőmagyarországi Múzeum-Egylet évkönyve 4. (1882)
Tutkó József: Adatok Kassa szab. kir. város pecsétjei- és czímereinek fejlődési történetéhez
A királyi helységben meggyarapodott vendégek, illetőleg honfiak, azon nyugalmat, melyet benne bírni óhajtottak, sokáig nem élvezhették, mert a tatárpusztítás, az amúgy is csendes és vallásos népet nemsokára fölzavarta. Ők azonban, a sejdített veszedelemtől magukat jó eleve biztosítandók, királyi helységüket árkokkal és földsánczokkal vették körül. Az annyira megerősített királyi villa azután, nemcsak saját biztosításukra, hanem midőn IV. Béla 1241-ben a Muhi pusztán a tatárokkal szerencsétlen csatát vívott, neki is menedékhelyül szolgált. J) Itt fogadták a hű alattvalók királyukat, ki a sajói ütközetből, Cserehát vidékén keresztül hozzájuk menekült. Ezen szíves fogadtatást a király nem feledte el, hanem midőn a tatárok által elpusztított s elhagyott, országát, Dalmátiából visszatérte után ismét birtokba vette, s a kedves emlékezetben maradt egykori kassai menedékhelyét meglátogatta, a még akkor csak királyi villát kiváltságokkal ellátva, szabad királyi várossá emelte. * 2) S valamint elődei igyekeztek, úgy ő maga is törekedett a szomszéd német tartományokból, különösen Türingiából, hol húga Erzsébet, Lajos herczegnél volt férjnél, hazánkba behívott vendégekkel (hospitibus), városunkat népesíteni. 3) Negyedik Béla király e fentebbi adományát a kassaiak azzal örökítették meg, hogy első polgári nagy pecsétjükbe, fejedelmök húgának, Erzsébetnek, a ki 1235 junius havában, Peruggiában IX. G Gergely pápa által, nagy egyházi szertartással szentté avattatott,4) — élethű alakját, „St. Elisabet Sigillum Civium de Cassa“ körirattal, vésették ki. Azonkívül az elődeik által épitett sz. Mihály egyház szomszédságában, mely a meggyarapodott városi népességnek már kellőleg megfelelni képes nem volt, egy, korukban igen dívott csúcsíves (goth) stílű egyháznak alapkövét 1) Szerdahelyi: „Urbium Chorographia“ Cassoviap. 1732. 150. i. 2) U. ott. 3) Archivum Civitatis Cassov. Secretum. A. Cassovia Nro. J. 4) Pray: „Vita S. Elisabeth“ 13. I. — Katona: Histr. Crit. Tom. V 725. 1. — Fejér. *„God. Dipl. Tom. III. Voi. 2. 444—448. 1. — Charles Montalembert: L’histoire de S. Elisabeth“ magyarítása 496—499.1.