Figyelő, 1872. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)

1872-12-08 / 49. szám

. Megjelenik minden VASÁRNAP.FIGYELŐ.­­ Szerkesztő lakása:­­ Magyar­ utca 37. ^ám. I. emelet. ELŐFIZETÉSI DÍJ : Egész évre .... 8 frt. Fél évre .............4 frt. jhjidalim, te í^tti^ai fjdilap. Kiadó­hivatal: AIGNER LAJOS könyvkereskedésében Évnegyedre. . . 2 frt. Felelős szerkesztő: SZÁN A TAMÁS. . . D •­i váci­­ utca itt. szám. II. ÉVFOLYAM. PEST, 1872. DECEMBER 8. Tartalom. Hogy bírálják a Magyar Nyelvőr­-t ? Szarvas Gábor. — A költői mű­ egysége. Névy László. — Hazai irodalom. Závodszky Károly. — Lapszemle. — Színi szemle. — Rövid szemle. HOGY BÍRÁLJÁK A „MAGYAR NYELVŐRÉT? Brassai a Figyelőnek ez évi 36., ?]­]. szá­maiban „Hogy őrzik a magyar Nyelvet“ című cikkében éles bírálat alá veszi a Magyar nyelvőr I. füzetét, s valljuk meg, nem sok becsületet hagy rajta. Már a prognosis rész volt, mondja cikke kezdetén, az „előfizetési felhívás“ rögtön eszébe hozá a „Jól őrzött kis leányt“. Ha a zárt szoba falai közt a tapasztalat teljes igno­­rálásával készült argumentumok nyomnak va­lamit a nyelvtudományban, akkor Brassainak igaza lehet, a prognosis rész volt; de ha be­látjuk, a mit nyelvtudósnak be kellene látni, hogy a logika merev szabályait a nyelvre alkalmaznunk nem lehet, nem szabad, hogy Becker tanítása manap már legfölebb csak arra szolgál, hogy jégre vezessen némely nyelvtu­dóst ; ha számba vesszük, a­mint számba is kell vennünk, az életet, akkor a prognosis, me­lyet Brassai csinált, meglehetős ingoványos alapra volt építve, mint ezt a Nyelvőr, 345­— 356. s 462—468. lapjain elég világosan kimutattuk. A diagnosis meglehetősen megfelel a pro­­gnosisnak, mondja az I. füzetre célozva Brassai. Mi is azt mondjuk. Ha a prognosis argumen­tumai erős astheniában szenvedtek, akkor ezek merőben inaszakadtak ; vastagon emlékeztetnek a mesebeli farkasra, a ki fényes veszekedő ked­vében van s minden áron okot keres a civa­­kodásra. „A magyar naptár némely sajátságai“ című cikkről maga bevallja, hogy a „nyelvé­szetbe vág, a mennyiben oda megy ki, hogy a szökő év és szökő nap elnevezések nem helye­sek“ , s mégis azt kérdezi: Saul is a próféták között ? Cur turbulentam fecisti mihi aquam bibenti ? Petőfinek következő helyét: „Kukorica Jancsi meg a király leány csatahelyre értek“ erre igazítottam ki, s minden elfogulatlan íté­­lőnek be kell vallania, hogy helyesen: a csa­tahelyre. Brassai a kiigazítást kifordított böl­csességnek nevezi. Hajdanában az igaz lapokon keresztül patvarkodott Gyulaival a nevelőnek ilyszerü helyeken előforduló helytelen elhagyása miatt, s ad captum bizonyítgatta, hogy mily fonák, viszás az ilyen használat. Most meg ma-­a­gát cáfolja meg, s épen az ellenkezőjét állítja annak, a­mit egykor mondott. Miért? Ante hos sex menses maledixisti mihi! Ugyancsak Petőfinek eme helyet is: „Há­lát adott az istennek, hogy életét ekkér szaba­dította meg“ erre javítottam ki: ekkép meg­szabadította. Brassai itt azt kérdi: „Nem jutott eszébe (a) szerkesztőnek, hogy hátha az ekkép­re esik az accentus?“ Ha utána nézett a dolognak, s nem hiszem, hogy meg nem tette­m volna, meg kellett győződnie, hogy bizony nem az ekkép, hanem a megszabadította valt hang­súlyozva; meg kellett tehát arról is győződnie, hogy a helyreigazítás egészen korrekt volt. Mi célja volt tehát e kézzelfoghatólag alaptalan kifogással ? Pater herele tuus maledixit mihi! Mint a Nyelvőr olvasói tudják, Volf Gy. megtámadta a választott címet, azt hogy „Ma­gyar Nyelvőr“, s azt mondja róla, hogy ger­­manismus, mert a „magyar“ nem az alapszóra (őr), hanem a jelzőre (nyelv) vonatkozik, s hozzáteszi: írjuk ki magyarosan és magyarán így: a magyar nyelv őre. Brassai szerint Wolfnak ezt a gondolatot nem Oedipus sugal­­lotta, mert biz az nem germanismus, s a „nyelvőr“ compositum ellen nem lehet kifogás. A szerkesztőség Wolf ellenében azt állította, hogy a cím bizony helyes, mert a ,nyelvőr" egygyé forrt szó, a­melyben nem az egyes ta­gok jelentései jönek figyelembe , hanem a com­­positió következtében új egységes fogalom tá­mad, olyanforma mint ebben „nyelv­ész“, s így a „magyar“ jelző nem a tagok egyikére, hanem az egész „nyelvőr“ szóra vonatkozik. Brassai a szerk. fejtegetéseire azt mondja, hogy batkát

Next