Figyelő, 1872. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1872-12-08 / 49. szám
. Megjelenik minden VASÁRNAP.FIGYELŐ. Szerkesztő lakása: Magyar utca 37. ^ám. I. emelet. ELŐFIZETÉSI DÍJ : Egész évre .... 8 frt. Fél évre .............4 frt. jhjidalim, te í^tti^ai fjdilap. Kiadóhivatal: AIGNER LAJOS könyvkereskedésében Évnegyedre. . . 2 frt. Felelős szerkesztő: SZÁN A TAMÁS. . . D •i váci utca itt. szám. II. ÉVFOLYAM. PEST, 1872. DECEMBER 8. Tartalom. Hogy bírálják a Magyar Nyelvőr-t ? Szarvas Gábor. — A költői mű egysége. Névy László. — Hazai irodalom. Závodszky Károly. — Lapszemle. — Színi szemle. — Rövid szemle. HOGY BÍRÁLJÁK A „MAGYAR NYELVŐRÉT? Brassai a Figyelőnek ez évi 36., ?]]. számaiban „Hogy őrzik a magyar Nyelvet“ című cikkében éles bírálat alá veszi a Magyar nyelvőr I. füzetét, s valljuk meg, nem sok becsületet hagy rajta. Már a prognosis rész volt, mondja cikke kezdetén, az „előfizetési felhívás“ rögtön eszébe hozá a „Jól őrzött kis leányt“. Ha a zárt szoba falai közt a tapasztalat teljes ignorálásával készült argumentumok nyomnak valamit a nyelvtudományban, akkor Brassainak igaza lehet, a prognosis rész volt; de ha belátjuk, a mit nyelvtudósnak be kellene látni, hogy a logika merev szabályait a nyelvre alkalmaznunk nem lehet, nem szabad, hogy Becker tanítása manap már legfölebb csak arra szolgál, hogy jégre vezessen némely nyelvtudóst ; ha számba vesszük, amint számba is kell vennünk, az életet, akkor a prognosis, melyet Brassai csinált, meglehetős ingoványos alapra volt építve, mint ezt a Nyelvőr, 345— 356. s 462—468. lapjain elég világosan kimutattuk. A diagnosis meglehetősen megfelel a prognosisnak, mondja az I. füzetre célozva Brassai. Mi is azt mondjuk. Ha a prognosis argumentumai erős astheniában szenvedtek, akkor ezek merőben inaszakadtak ; vastagon emlékeztetnek a mesebeli farkasra, a ki fényes veszekedő kedvében van s minden áron okot keres a civakodásra. „A magyar naptár némely sajátságai“ című cikkről maga bevallja, hogy a „nyelvészetbe vág, a mennyiben oda megy ki, hogy a szökő év és szökő nap elnevezések nem helyesek“ , s mégis azt kérdezi: Saul is a próféták között ? Cur turbulentam fecisti mihi aquam bibenti ? Petőfinek következő helyét: „Kukorica Jancsi meg a király leány csatahelyre értek“ erre igazítottam ki, s minden elfogulatlan ítélőnek be kell vallania, hogy helyesen: a csatahelyre. Brassai a kiigazítást kifordított bölcsességnek nevezi. Hajdanában az igaz lapokon keresztül patvarkodott Gyulaival a nevelőnek ilyszerü helyeken előforduló helytelen elhagyása miatt, s ad captum bizonyítgatta, hogy mily fonák, viszás az ilyen használat. Most meg ma-agát cáfolja meg, s épen az ellenkezőjét állítja annak, amit egykor mondott. Miért? Ante hos sex menses maledixisti mihi! Ugyancsak Petőfinek eme helyet is: „Hálát adott az istennek, hogy életét ekkér szabadította meg“ erre javítottam ki: ekkép megszabadította. Brassai itt azt kérdi: „Nem jutott eszébe (a) szerkesztőnek, hogy hátha az ekképre esik az accentus?“ Ha utána nézett a dolognak, s nem hiszem, hogy meg nem tettem volna, meg kellett győződnie, hogy bizony nem az ekkép, hanem a megszabadította valt hangsúlyozva; meg kellett tehát arról is győződnie, hogy a helyreigazítás egészen korrekt volt. Mi célja volt tehát e kézzelfoghatólag alaptalan kifogással ? Pater herele tuus maledixit mihi! Mint a Nyelvőr olvasói tudják, Volf Gy. megtámadta a választott címet, azt hogy „Magyar Nyelvőr“, s azt mondja róla, hogy germanismus, mert a „magyar“ nem az alapszóra (őr), hanem a jelzőre (nyelv) vonatkozik, s hozzáteszi: írjuk ki magyarosan és magyarán így: a magyar nyelv őre. Brassai szerint Wolfnak ezt a gondolatot nem Oedipus sugallotta, mert biz az nem germanismus, s a „nyelvőr“ compositum ellen nem lehet kifogás. A szerkesztőség Wolf ellenében azt állította, hogy a cím bizony helyes, mert a ,nyelvőr" egygyé forrt szó, amelyben nem az egyes tagok jelentései jönek figyelembe , hanem a compositió következtében új egységes fogalom támad, olyanforma mint ebben „nyelvész“, s így a „magyar“ jelző nem a tagok egyikére, hanem az egész „nyelvőr“ szóra vonatkozik. Brassai a szerk. fejtegetéseire azt mondja, hogy batkát