Figyelő, 1874. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1874-09-20 / 38. szám
446 FIGYELŐ. „Ambrus gazdá“-ja, „Katonaélet“-es „János vitéz“-hez készített egy pár rajza. Sajnos, hogy a művészek az illustrátiók beosztásában előre meg nem állapodtak s míg a „Helység kalapácsa“ s a legtöbb elbeszélő költemény illustrátió nélkül maradt, közel 20 tájkép van a 65 rajz közt, mely a tartalommal épen semmi összefüggésben nincs. Nem akarunk ezen művészeti darabokról részletes bírálatot írni, mivel különben nem egynél kellene nyílt sajnálatunkat kimondani, hogy e maradandó becsű műben helyet foglalnak. Ezt azonban egyátalában nem akarjuk. Legyenek ezen Petőfi-kiadásnak bármily nagy hiányai is, azok felett csak sajnálatunkat fejezhetjük ki s legfeljebb figyelmeztethetjük a kiadó társulatot, miszerint a valószínűleg bekövetkezendő második kiadásnál a szakértők tanácsát is meghallgassa; azonban egészben véve e kiadás megjelenésén csak örvendenünk lehet s miután ára (16 frt.) nem oly nagy, őszintén óhajtjuk, hogy e nemzeti mű egyetlen vagyonosabb magyar család könyvtárából se hiányozzék. A VIZSOLYI NYOMDA. (1584—1605.) II. A XVI. századbeli magyar nyomdák mind a protestánsok kezeiben voltak. A katholikusok, midőn a visszahatás szelleme soraik között nagyobb arányokat öltött, hogy ennek nyilatkozatait nyilvánvalókká tehessék, kénytelenek voltak Bécshez folyamodni. Itt nyomattak Szegedi Gergely, Draskovics György, Oláh Miklós, Telegdy Miklós s a katholicismus többi védőinek művei. Feltűnő s egyetlen kivétel a század vége felé Szilvási János, k. kath. szellemű vitairatát) a Heltai örökösök nyomdájában tette közzé. Az igy felszaporodott nyomdák I. Ferdinánd király figyelmét is magukra vonták, ki 1553-ban a karok s rendek elé tilalom-törvényeik két terjesztett ellenök, mely azonban nem lett törvényivé. * 2) Nyomdáink a Protestantismus érdekében továbbra is buzgón működtek s hóditottak ugyannyira, hogy Árvai Mihály, a múlt század tudós jezsuita írója, a protestantismusnak hazánkban való elterjedését s megszilárdulását az általok hőn felkarolt nyomdaintézménynek tulajdonítja.3) Ez állapot elviselketlen volt a katholikusokra. Telegdy Miklós, ez idő szerint még esztergomi prépost s a katholikusok első XVI. századbeli magyar classikus írója, a bajon minden áron segíteni óhajtván, a bécsi jezsuiták évek óta heverő sajtóját megvásárolta. Így jött létre Nagy- Szombatban a jezsuiták társházában az első kath. nyomda, melyből a jézustársaságbeliek felügyelete alatt az ébredező kath. irodalom első termékei kikerültek. A nagyszombati nyomda 1584-ben Rudolf király által mint első kiválságolt enemű intézet különös pártfogásba vétetett, a Magyarországban működő többi nyomdák pedig egy régibb királyi rendeletre való hivatkozással mind betiltattak. 4) Mindezen rendeletek ugyan azon idők nyugtalan állapota miatt foganatlanok maradtak, de közhírré tételek után arra bírták Macskovicsot, hogy a feldunai vidékről, mely a király zsoldjában lévő idegen hadak támadásainak inkább ki volt téve, az erdélyi fejedelmeit s a protestáns főurak védelme által biztosabb tiszai részekre tegye át állandó lakását s könyvnyomtató szereit, Galgócon legföljebb is csak fiók-intézetet tartván fel, azt is hihetőleg titokban. itten abaujmegyei Gönc már azidétt is népes város volt a prot. gymnasiummal és virágzó ref. hitközséggel, melynek élén Károli Gáspár lelkész állott. Ez a jeles férfiú az akkori szokás szerint elvégezvén külföldi tanulmányait, 1556 körül tudományossága által már szép hírben állott, a gönci ref. egyház lelkésze s a környék esperese lön. Göncön laktában Pelei János gönci tanító segédkezésével nagy szorgalommal fordítá le az eredeti szövegből az egész szentírást, bőven szerelvén azt fel fölvilágosító jegyzetekkel. Nem hiányoztak a hatalmas s buzgó pártfogók, kik fáradságos munkáját eredeti rendeltetésére, t. i. a nyilvánosságra való jutásra segítették. Ilyenek voltak : Rákóczy Zsigmond, Eger hires kapitánya s később Erdély fejedelme, Hommonai István, Magótsi Gáspár, több felvidéki prot. főur, de különösen Ecsedi Báthory István országbíró. 1] Antiquitas et duratio fidei catholicae. Kolosvár 1597. 2] Belnay. I. m. 125—126 1. V. ö. A. Lehóczky Stemmatographia Nobilium Familiarum Regni Hung. Posonii, 1796. 28. 1. Toldy F. A m. nemz. irod. I. Ujkt 34. 35. 1. 3] Res literaria Hungariáe. Cassoviae, 1735. *] Toldy F. VisSzatekintés a nyomdászat négyszázéves történetére Magyarországon. I. h. 58. — A m. nemz. irod. I. Ujk. 34. 1.. Frankl Y. I. m. 95. 96. 1. — Toldy F. I. m. 34. 1..