Föld és Ég, 1991 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1991-04-01 / 4. szám

néhány nap a döntésig, hogy a két, egyaránt méltó ember közül melyik legyen világhírű?” Érdekes módon Koroljov is Gagarint és Tyitovot tartotta legmegfelelőbbnek az első startra. De melyikük repüljön? Április 10-én, az állami bizottság előtti bemutatáson Gaga­rint javasolta, szubjektív okból. A legenda szerint, amikor a főkonstruktőr először mu­tatta be az űrhajósjelölteknek a Vosztok gömb alakú utasfülkéjét, mosolyogva kérdezte meg a megilletődötten álló csoporttól: akar-e valaki beülni? Gagarin előlépett, engedélyt kért, majd ci­pőjét lehúzva bemászott a kabinba. Koroljov­­nak ez a tiszteletteljes magatartás nyerte el a tetszését... Az első űrhajó indítása De az első űrrepülés előkészítése sem ment simán. Kamanyin lelkiismeretesen jegyezte fel naplójában. Ezek a sorok akkoriban természe­tesen nem láthattak napvilágot: „A gondola­tok egymást kergetik a fejemben az űrhajósok­ról, családjukról, a küszöbönálló emberes űr­repülésről. A világűr meghódításának rendkí­vül bonyolult és drága ügyében komoly szerve­zési hiányosságok vannak. Lassan dolgozunk, minden kifolyik a kezünkből. Minden bizony­nyal a párt központi bizottságához, vagy egye­nesen Ny. Sz. Hruscsovhoz kell fordulnom.” Kamanyin naplójában visszatükröződik az akkori szovjet vezetés azon féktelen kívánsá­ga, hogy elérjék, sőt túlszárnyalják az Egyesült Államokat. Ezért tulajdonítottak óriási politi­kai jelentőséget az ember űrrepülésének. Ka­manyin röviden beszámol arról, hogy nem sokkal a startra kijelölt nap előtt felhívta őt telefonon K. Versinyin, a légierő marsallja, aki olyan értesüléssel rendelkezett, hogy az ameri­kaiak április 28-ig felbocsátják első űrhajósu­kat. Kamanyin megnyugtatta az aggódó főpa­rancsnokot, hogy április 11-én vagy másnap feltétlenül megtörténik a felbocsátás. Ez ugyan tényleg megtörtént, de ma már tudjuk, hogy nem egyeztek meg a valósággal a startról szóló hivatalos, hősies beszámolók. „Nagy nehézségek árán sikerült megőrizni a rendet (írta naplójába Kamanyin április 12- én). Jurij és társai az autóbuszból kilépve összeölelkeztek. Voltak, akik úgy elérzéke­­nyültek, hogy elsírták magukat, ahelyett, hogy szerencsés utat kívántak volna neki...” Sajnos ma sem tudjuk, hogy a három kerin­gésre tervezett repülést végül is miért csökken­tették le egyre. Azt is csak sejtjük, hogy a korabeli sajtó miért nem merte kijavítani azt a nyilvánvalóan rossz adatot tartalmazó TASZSZ-jelentést, miszerint „Gagarin szov­jet őrnagy, az első űrhajós, szerdán reggel magyar idő szerint 7:22 órakor a Szputnyik űrhajóval Dél-Amerika fölött haladt át”. Erre az időpontra alapult a közelmúlt egy könyvecs­kéjének „megdönthetetlen tézise”... Fázisképek az első emberszállító űrhajó indításáról (fotók: APN) A Vosztok űrhajó a hordozórakéta harmadik fokozatával együtt a moszkvai Kozmosz-pavilonban (fotó: APN) 100

Next