Föld és Ég, 1991 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1991-04-01 / 4. szám
néhány nap a döntésig, hogy a két, egyaránt méltó ember közül melyik legyen világhírű?” Érdekes módon Koroljov is Gagarint és Tyitovot tartotta legmegfelelőbbnek az első startra. De melyikük repüljön? Április 10-én, az állami bizottság előtti bemutatáson Gagarint javasolta, szubjektív okból. A legenda szerint, amikor a főkonstruktőr először mutatta be az űrhajósjelölteknek a Vosztok gömb alakú utasfülkéjét, mosolyogva kérdezte meg a megilletődötten álló csoporttól: akar-e valaki beülni? Gagarin előlépett, engedélyt kért, majd cipőjét lehúzva bemászott a kabinba. Koroljovnak ez a tiszteletteljes magatartás nyerte el a tetszését... Az első űrhajó indítása De az első űrrepülés előkészítése sem ment simán. Kamanyin lelkiismeretesen jegyezte fel naplójában. Ezek a sorok akkoriban természetesen nem láthattak napvilágot: „A gondolatok egymást kergetik a fejemben az űrhajósokról, családjukról, a küszöbönálló emberes űrrepülésről. A világűr meghódításának rendkívül bonyolult és drága ügyében komoly szervezési hiányosságok vannak. Lassan dolgozunk, minden kifolyik a kezünkből. Minden bizonynyal a párt központi bizottságához, vagy egyenesen Ny. Sz. Hruscsovhoz kell fordulnom.” Kamanyin naplójában visszatükröződik az akkori szovjet vezetés azon féktelen kívánsága, hogy elérjék, sőt túlszárnyalják az Egyesült Államokat. Ezért tulajdonítottak óriási politikai jelentőséget az ember űrrepülésének. Kamanyin röviden beszámol arról, hogy nem sokkal a startra kijelölt nap előtt felhívta őt telefonon K. Versinyin, a légierő marsallja, aki olyan értesüléssel rendelkezett, hogy az amerikaiak április 28-ig felbocsátják első űrhajósukat. Kamanyin megnyugtatta az aggódó főparancsnokot, hogy április 11-én vagy másnap feltétlenül megtörténik a felbocsátás. Ez ugyan tényleg megtörtént, de ma már tudjuk, hogy nem egyeztek meg a valósággal a startról szóló hivatalos, hősies beszámolók. „Nagy nehézségek árán sikerült megőrizni a rendet (írta naplójába Kamanyin április 12- én). Jurij és társai az autóbuszból kilépve összeölelkeztek. Voltak, akik úgy elérzékenyültek, hogy elsírták magukat, ahelyett, hogy szerencsés utat kívántak volna neki...” Sajnos ma sem tudjuk, hogy a három keringésre tervezett repülést végül is miért csökkentették le egyre. Azt is csak sejtjük, hogy a korabeli sajtó miért nem merte kijavítani azt a nyilvánvalóan rossz adatot tartalmazó TASZSZ-jelentést, miszerint „Gagarin szovjet őrnagy, az első űrhajós, szerdán reggel magyar idő szerint 7:22 órakor a Szputnyik űrhajóval Dél-Amerika fölött haladt át”. Erre az időpontra alapult a közelmúlt egy könyvecskéjének „megdönthetetlen tézise”... Fázisképek az első emberszállító űrhajó indításáról (fotók: APN) A Vosztok űrhajó a hordozórakéta harmadik fokozatával együtt a moszkvai Kozmosz-pavilonban (fotó: APN) 100