Folklór Archívum 10. (1978)

I. Szent Györgytől (április 24 ) szent Mihályig (szeptember 29)

Ünnepekhez fűződő szokások és hiedelmek Az ünnepekhez fűződő szokások és hiedelmek tárgyalásánál többféle felosztási mód kínálkozik. Jelen esetben a gazdasági év beosztását követjük, mely az évet két részre osztja: 1. szent Györgytől (április 24.) szent Mihályig (szeptember 29.) — 2. szent Mihálytól szent Györgyig. Szent György napja a horvátoknál évkezdő nap volt, az urbáriumok tanúsága sze­rint pedig a gazdasági év kezdete is. Mindenki, aki munkát vállal, ezen a napon köti meg a szerződést, még a tanító is, ahogyan azt az 1846-os horvátzsidányi példánál is láttuk. I. Szent Györgytől (április 24.) szent Mihályig (szeptember 29.) 1. Szent György (árpilis 24.) 77 Ez a nap a horvátoknál az évkezdés napja volt. A gazdasági életben a gazdasági év kezdete a magyaroknál is, az urbáriumok tanúsága szerint, szent György napja volt. A mezőgazdasági munkával kapcsolatos szerződéseket és más megállapodásokat is ezen a napon kötötték meg. A gyermekek ettől a naptól kezdve egészen szent Mihályig mezítláb jártak. A téli időben a gyerekek a szegényebb családoknál nem mehettek ki, mert nem volt minden gyereknek cipője. A tél folyamán azzal vigasztalták őket, hogy majd jön „Djurica” (György) és meghozza a zöld csizmácskákat, akkor majd állandóan kint lehetnek. Ezen a napon kora hajnalban a gyerekek mezítláb szaladtak ki a zöld fűbe, hogy megkapják a várva-várt zöld csizmácskákat. A délelőtt folyamán pedig a gyerekek zöld levelekből a fenyőfa tűlevelei segítségével zöld papucsot készítettek maguknak és ezek­ben szaladgáltak mindaddig, amíg el nem szakadtak. Szent György naptól kezdve a gyerekek még a templomba is mezítláb mentek. Kivétel csak a búcsú napja volt. A gazdagabb szülők gyermekeiket a misére cipőben küldték el, de a litánián már mezítláb jelentek meg. Úgyszintén az iskolába is mezítláb mentek. A szent György naphoz fűződő hiedelmek A horvátzsidányi hiedelem szerint szent György nap előtti éjjel virágzik a pénz. A pénz virágzása kék színű láng. Ezt a tüzet egy lepedővel le kell takarni és eloltani. Azon a helyen ásni kell, mert ott arany van elrejtve. Ezért a húszas, harmincas évekig ezen az éjjelen sokan járkáltak a határban és figyelték, hogy látnak-e valahol kék lángot. Általánosan ismert az a hiedelem, hogy ezen az éjszakán a madarak és a növények beszélgetnek egymással. Ilyenkor mondják el egymásnak örömüket, bánatukat. Hajnalban az asszonyok nagy lepedőkkel mentek ki a mezőre harmatot szedni. Azt tartották ugyanis, hogy ez a harmat biztos gyógyszer a boszorkányártalmak ellen. Ez a hiedelem is minden faluban ismert. 19

Next