Geodéziai Közlöny 25. (1949)
1949 / 1-2. füzet - Murányi Tamás: Beszámoló a Zürichi Műegyetem 5. főiskolai fotogrammetriai tanfolyamáról
XXV. évfolyam 1949 1—2. füzet GEODÉZIAI KÖZLÖNY Felelős szerkesztő: OLTAY KÁROLY műegyetemi nyilv. rendes tanár. Előfizetési ára: egész évre 72 forint (havonta 6 forint). Szerkesztőség: Bpest, XI., Műegyetem. — Postatakarékpénztári csekkszámla száma: 45.223. Beszámoló a Zürichi Műegyetem 5. főiskolai fotogrammetriai tanfolyamáról. Murányi Tamás: Többévi háborús kényszerszünet után 1948 március és áprilisában rendezte meg a Zürichi Műegyetem fotogrammetriai intézete 5. főiskolai tanfolyamát. A kéthónapos kurzus rendkívül nagy látogatottságnak örvendett, mert azon 12 európai és 6 tengerentúli állam 52 mérnöke vett részt. Figyelemreméltó körülményként kell megemlítenem, hogy a kelet- és középeurópai kiküldöttek, Lengyelország, Bulgária, Jugoszlávia és Csehszlovákia a résztvevők mintegy 50%-át tették ki. Magyarországról egyedül én vettem részt a tanfolyamon. A szeptemberben Hágában megrendezett 10 napos nemzetközi fotogrammetriai kongresszus mellett ez a zürichi tanfolyam volt méreteiben és időtartamában az uóbbi évek legnagyobb arányú nemzetközi fotogrammetriai öszszejövetele. Alkalmam volt közvetlen és széleskörű információkat szerezni arra vonatkozóan, hogy a világ gazdasági erői mely irányt és mekkora méreteket szabnak jelenleg a fotogrammetria gyakorlati alkalmazásának. Legnagyobb érdeklődés ma is még a topográfiai felvételek felé irányul. Ez természetes is, ha meggondoljuk, hogy a repülési technika második világháború alatti és utáni szinte minden képzeletet felülmúló fejlődése elsősorban a gazdaságilag még ki nem aknázott Európán kívüli földrészek egészen nagyarányú légi fotogrammetriai felvételeinek lehetőségét teremtette meg. Ezeknek a felvételeknek céljai egészen különbözőek. Míg pl. Argentína esetében a nagyobbára már pacifikált állam mezőgazdaság- és iparfejlesztési programját szolgálja a felmérés, addig Ausztrália és főleg Brazília a technikai civilizáció első pozitív pionírjaként küldi a repülőgépet és mérőkamrát Melbourne-től Darwinig a Nagy Homoksivatagokon keresztül éppen úgy, mint a Brazil Hegyvidék és az Amasonas rengetegei fölé. Ezek a kormányok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a vékony civilizált tengerparti sávról a népesség fejlődésének és terjeszkedésének irányát a kontinens belseje felé tereljék, így a felvételek, topográfiai térképek nyomán út- és vasúttervek, vízerőtelepek, bánya- és ipartelepek tervei készülnek.