Hazánk. Történelmi Közlöny 7. (1887)

1887 / 4. füzet - Id. Gyalokay Lajos: Segesvár és Petőfi

SEGESVÁR ÉS PETŐFI. Mielőtt szerény emlékiratom történeti részét megkezdeném, ne­hogy ez is azon papírkosárba kerüljön, hová az oly sokszor rútul rászedett, és szándékosan mystifikált magyar közvélemény kifáradt hiszékenysége, józan bírálata, azt a sok mondvacsinált, vagy a képze­lődés lopvanősző hallutinatiójából gomba módra termett mondákat lökte, melyeket 37 év alatt De Manx-aink forgalomba hoztak, nem­csak a nemzet iránti tisztelet, de saját önérzetem parancsát követem akkor , ha tanulmányom hitelességét, jogosultságát megállapítandó, a bizonyító eljárás szabályai szerint, nationalemet röviden előrebocsá­tom ; illetőleg beigazolom, hogy állásom és személyes összeköttetésem­nél fogva, illetékesen tanuskodhatom. Alig 22 éves koromban, mint köz- és váltóügyvéd, s mint Beöthy (Ö dön biharmegyei főispán titkára,­­— Pestről — barátaimnak tett ígéretemet beváltandó, lejöttem Nagyváradit, és a bihari önkéntes zászlóaljhoz közembernek beállottam; s ezzel Kiss Erneszt ezredes dandárjának segélyére, a becskereki táborba mentem. Itt rövid időközök után, tizedes, őrmester, majd hadnagyi rangra emelkedtem, az 1848-ik év szeptember 2-án vívott perlaszi ütközet után pedig, főhadnagynak lettem kinevezve. Ezen minőségem­ben, minthogy Kohlman százados és Asserman főhadnagy a vezér­karnál, magyar fogalmazásra nem vállalkoztak, Vetter alezredes meg­tisztelő felhívása folytán, a perlaszi ütközetről szóló hivatalos jelen­tést én készítettem. Szép zászlóaljunk, közelismerésre méltatott 14 heti szolgálat után, Nagyváradra visszavonult, melyből Hodossy Miklós fáradhat­­­lan és nagyérdemű kormánybiztosunk Vetter — már akkor ezredes — közreműködésével az 55-ik honvéd zászlóaljat alakította, hova mint a többi tisztek, én is rangom megtartásával léptem át. Már november második felében, a véres és szomorú emlékű zarándi oláh lázadás átjának fentartása végett, századommal a kris­­tyor­ szoros védelmére rendeltettem. Itt, majd később Körösbányán és Brádon képződött, az idő­­közönkint hozzánk osztott csapattestekből azon dandár, mely több apró csetepaté után, az ép oly vitéz és hű, mint hadtanilag alaposan 16.

Next