Kultúra és Közösség, 2010 (4. folyam, 1. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 2. szám • Kultúrák, státusok, reprezentációk - FELNŐTTOKTATÁS, KUTATÁS - Hunyadi Márton: Gazdasági migránsok a státusreprezentáció tükrében
a 4., a tisztelet iránti igény szintjére tehető,49 míg az a fajtája, mikor egy magasabb státus elérése végett folytatjuk a reprezentációt, az önmegvalósítási igény szintjére helyezhető. Ahogy Maslow fogalmaz az 5. szinttel kapcsolatban: „ez vágy arra, hogy [...] mindenné váljunk, aminek elérésére képesek vagyunk”.50 Tehát az olvasatomban ez úgy néz ki, hogy ha gazdasági erőnk engedi és ki vannak elégítve az alsóbb szintek szükségletei akkor megjelenhet a magasabb társadalmi pozíció utáni vágy.51 Mindez a fentebb tárgyalt motivációk tükrében úgy értelmezhető, hogy amíg az alsóbb szinteken elhelyezkedő szükségletek nem elégülnek ki, általában nem jelentkezik a társadalmi mobilitásra vonatkozó motiváció, így az általam vizsgált esetekben, ahol ez részben vagy egészben kimutathatóan megjelenik, ott csak a migráció alatt objektiválódik. A fent említett társadalmi mobilitásra való törekvést viszont megkönnyíti a külföldi munkavállalás, mely olyan lehetőséget ad a migránsok kezébe, amivel az otthoni státusreprezentációjuk könnyebben kivitelezhető. Ennek legáltalánosabb megnyilvánulása az a gazdasági tőke, mely a migrációval megszerezhető. Ez azért jelent könnyebbséget a státusreprezentációban, mert az így megszerzett jövedelem az általam vizsgált esetekben mindig magasabb volt, mint az otthon megszerezhető, és ezáltal magasabb, mint a migráns referenciacsoportjának átlagkeresete, így több lehetősége van akár bizonyos nehezen beszerezhető, és/vagy költséges presztízstárgyak beszerzésére (mint például egy jobbkormányos sportautó), akár a „hivalkodó fogyasztásra”. Ennek ráadásul még megvan az az előnye is, hogy - mint fentebb rámutattam - a kibocsátó társadalomban kisebb ráfordítással lehet a gazdasági tőkét szimbolikus tőkévé konvertálni, mivel a migráns egyfelől jobban ismeri az adott társadalmi közeg presztízsjavainak körét, másfelől pedig ezt a tranzakciót nem nehezíti meg az alacsony presztízsű munkából fakadó plusz ráfordítás költsége. Megfigyelhető továbbá néhány személynél az otthon töltött periódusokban a „hivalkodó dologtalanság” folytatása, mint státusreprezentációs stratégia. Ez ott a legnyilvánvalóbb, ahol a migráns hosszabb időt tölt a két külföldi tartózkodás között a kibocsátó közösségben. Ha több hónapos ez az otthon töltött periódus, akkor a kibocsátó közösségbeli 52 referenciacsoportja számára ez az állapot konstansnak tűnhet. Mindehhez még hozzájárul a „hivalkodó fogyasztás” is. Kevésbé általános, de szintén megfigyelhető tendencia a migráció külföldi élményként való felfogása és reprezentációja. Ennek a fajta kulturális tőkével történő státusreprezentációnak, mint láthattuk, vannak gyökerei a helyi, kibocsátó társadalomban is, melyet a termékbemutató-turizmusban vélek felfedezni, tehát ez sem egy máshonnan importált státusreprezentációs stratégia, még ha alapvetően a „globális elit” habitusának leszivárgásából ered is. Ezek alapján elmondható, hogy a külföldi munkavállalásnak nemcsak gazdasági következményei vannak, hanem hatással lehet a társadalmi mobilitásra is. Abstract Migrants in context with status representation In this essay I try to reveal the connection of migration with status representation and social mobility. In my analysis I examine the influence of guest worker experience to the status representation and the prestige possessions of the individual and the emitter society together with studying the influence of “continuous migration” to social mobility. Based on the research it can be stated that foreign commuter employment does not lead to significant changes in the status representation of the employed or the emitter community. In many cases the pursuit of social ascension appears when migrants have already accumulated enough economic capital to satisfy the “basic needs”. Also foreign employment offers opportunities to members of society which make status representation, thus social ascension also easier. The most tangible result of this is the migrants — compared to the reference group — raised income, which (after satisfying the basic needs) can be spent on prestige possessions or on symbolic capital. Another similar tendency is the representation of foreign experiences as “cultural capital”. These techniques demonstrably fit in the local status representation trend thus not imported from the host country. 49 Wo. Maslow 1983. 50 Maslow 1983.382. p 51 Ennek konkrét megvalósulás figyelhető meg Cagdar tanulmányában (1999) a németországi törökökről. 52 A több hónapos külföldi tartózkodás alapján valószínűsíthető, hogy a befogadó országban is van referenciacsoportja. IV. folyam I. évfolyam 2010/11. szám Felnőttoktatás, kutatás 81