Kultúra és Közösség, 2019 (4. folyam, 10. évfolyam, 1-4. szám)
2019 / 4. szám • Köz - Közösség - Kultúra - KÖZ ÉS KÖZÖSSÉG - T. Kiss Tamás: A 'köz', a közösség és a közművelődés kapcsolatai a 19–21. század Magyarországán
Szociológiai Kutatóintézet Magyarország kulturális állapota című, országos kiterjedésű projekt keretében került sor. A rendszerváltás utáni években még fontos célként megfogalmazott és szorgalmazott élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) a 2010- es évtizedben már alig-alig kerül említésre. A kutatások leszűkültek a Lakitelek Népfőiskola koordinálásával szerveződő Kárpát-medencei már nem „határon túlinak nevezett” magyar nemzeti értékeket feltáró kollégiumok munkálkodásaira, a Kárpátalján, Erdélyben, a csángók között, a Délvidéken, a Felvidéken, az Őrvidéken és a Muravidéken folyó adatgyűjtésekre. Szakmai kiadó hiányában a csekély számú publikációk megjelenéséhez csupán néhány folyóirat, az NMI Művelődési Intézet interdiszciplináris online kiadványa, a Kulturális Szemle, a negyedévenként megjelenő Kultúra és Közösség periodika, valamint egy-két vidéki orgánum (Debreceni Szemle, Zempléni Múzsa, Művelődés Népfőiskola Társadalom) nyújt felületet. A hazai közművelődés „új világát”, a „panem et circenses”-re emlékeztető populáris, „tömegemberre” irányuló, pálinkákat, borokat, söröket népszerűsítő, a különféle ételek készítését propagáló gasztronómiai fesztiválok, események, falunapok, sátoros ünnepek, hagyományőrző játékok, könynyűzenei koncertek, futóversenyek növekvő száma kezdi kitölteni. Jelentős támogatása van a tömegszórakoztató programoknak, a gondtalan kikapcsolódást segítő „wellness” hétvégéknek. A „közösségi művelődést látványelemként színesítik” a különböző fantázianéven rendezett, ilyen-olyan „kutatók”, „könyvtárak”, „fürdők”, „múzeumok”, „templomok”, „színházak”, „kávéházak”, „modern gyárak” stb. éjszakai néven hirdetett programok. Háttérbe szorulni látszanak a művelődés lényeges építőkövei, a ’köz’ előtaggal kezdődő szavak, tevékenységek és intézmények. Gyakorta szimpla létükért küzdenek az autonóm civil szervezetek, a művészeti alkotó csoportok, és az országot behálózó, alulról szerveződő népfőiskolák közösségei. A ’köz’ előtaggal kezdődő szavaink és tevékenységeink nemcsak a magyar nyelvben, de a társadalmukban is jelentős helyet, sőt meghatározó szerepeket töltöttek be. „Az enyim, a tied mennyi lármát szüle, Miolta a miénk nevezet elűle” — írta Csokonai Vitéz Mihály az 1790-es években „Az estve” című versében. Talán nem járunk messze az igazságtól, amikor azt mondjuk, hogy történelmünk során, hazánk állapotának, társadalmunk fejlődésének és jövőbeli létezésének mindig „lakmuszpapírjai” voltak/lesznek a ’köz’ előtaggal kezdődő kifejezések, tettek és közösségek. Problémák mindig akkor támadtak, amikor tartalmukat veszítették, mellőzésre kerültek, vagy a politikai propaganda eszközeivé váltak. IV. folyam X. évfolyam 2019/IV. szám 13 T. Kiss Tamás A ’köz, a közösség és a közművelődés kapcsolatai a 19-21. század Magyarországán