Kalauz - A közmiveltség és irodalom terén, 1865 (3. évfolyam, 1-8. szám)
1865-03-31 / 6. szám
I KALAUZ A KÖZMIVELTSÉG ÉS IRODALOM TERÉN (Megjelelt minden hó 15. és utolsó napján.) II oüzetesi ar . Egész évre 8 frt. — Félévre 4 frt. — Negyedévre 2 frt. — Egyes szám ára 40 fír. Illik évfolyam 1-ső fele. 6. szám. Pest, 1865. Márczius 31. ív. A növénymivelés növény-élettani jelentősége. Ha visszapillantunk azon módokra, melyek által a növénymivelés győzelmeit kivívja, elég világosan is láthatjuk, miszerint minden oda van irányozva, hogy a természet eredeti működésében gyámolítassék, nevezetesen, hogy a növényi szervezet a kifejlődés Elaában nagyobb és rendkívüli erőlködésre kényszerittessék. E mellett semmi sem megy csodálatos módon véghez ; minden a hatáskörbe hozott anyagrészek erőinek törvénye szerint létesül. A mivelés okozta eredmények nem csoda dolgok. Midőn az az apró fanyar szabadalma a mivelés befolyása alatt jóval nagyobb, dús nedvű, ízletes gyümölcsösé válik, ez által csak a magot körülvevő boríték néhány ezer sejttel szaporodott, a cser anyag czukorrá s a sejtekben lévő néhány más nemű vegyületek a kellemes illatú vajsavas égelvéreggé (Aethyloxyd) változtak át, mely egy változásokat gerebeinkben is képesek vagyunk előidézni. Ezek után megfejthetjük azon kérdést, vájjon tekinthetjük-e a mivelést a növény nemesítésének. Ezen szót nemesítés rendesen mindazon növényekre alkalmazzuk, melyek mivelés által megváltoztak és czéljainkra haszonvehetőbbekké lettek, nem is gondolván arra, hogy ez által többet mondunk, mint amenynyit tulajdonképen kifejezni akarunk. Nem lehet ugyan tagadni, hogy a műnövények a vadon tenyészőknél bizonyos tekintetben előbbre állanak. Épen azon szervek, melyek a mivelés által módosulást szenvednek, kétségkívül nagyobb mérvű kifejlődést nyernek, mint amilyenben eredetileg iészegülnének. De ezen változások a növény szövetéradt növényrészek között keletkezik, minek következtében rendes életműködés alig lehetséges. Tagadhatlan, hogy ezáltal a tenyészés folyamata nem fokoztatik, sőt inkább a szervek észműködésében az egyensúly, kisebb, vagy nagyobb mértékben megzavartatik. Ezen nézetet eléggé igazolja azon körülmény, hogy valamely műnövényeink gyakran betegségeknek vannak alávetve, míg ezen körülmény a vadon tenyésző növényeknél fölötte ritkán fordul elő. A mivelés alatt lévő növény tehát egyes részeinek fokozott kifejlődése által egészben véve mit sem nyert, sőt inkább életerejében csorbulást szenvedett. De az egyes részek is, melyeket a mivelés okozta változások közvetlen érnek, tulajdonképen csak szinteg nyernek, minthogy ezáltal az illető szervek sok esetben működéseikben nemcsak meggátoltatnak, hanem arra végkép tehetetlenekké is válnak. A teljes virágok ezen állításra döntő bizonyítékul szolgálnak. Minthogy ez esetben a hímszálak szirmokká változnak át, a himpor képződésének meg kell szűnni; ennek következtében a termékenyítés folyamata lehetetlenné tétetvén, a növény termékeny magot nem teremhet. Hogy mily idegenszerű a növénynek mivelés okozta állapota, s hogy ez mennyire nem természetének kifolyása, bizonyítja azon tény is, miszerint bármely műnövény magára hagyatva az idegen hatalom általa rákényszerített bilincseket lerázza , míveletlen állapotába visszatér. Ezt mi ugyan elvadulásnak nevezzük, noha ezen nevezetes tünemény a törvény szabta működéshez való ragaszkodást, az önállóság megóvása végetti föleszmélést jelenti. Ezen kétségtelen igazságok alapján vastag répáinkat, felbokrosodott fejes káposztánkat, a felcziczomázott díszvirágok hiú alakjait, a pofitos almákat narancsokat és egyéb gyümölcsfajokat nem tekinthetőben anyagtartalmában nem tekintethetnek, sem az illetőjük másnak, hanem csupán elfajulás, megrosszabbulás részek kifejlődésére nézve haladásnak, sem az egész növényre nézve megjavításnak. Hogy a növény ilyféle egyoldalú erőkifejtés által, melynek következtében egyes, gyakran igen alárendelt részei nagyobbszerű kifejlődést nyernek, egészben véve mit sem nyer, mutatja azon aránytalanbeteges alakulások stb. eredményeinek. Nem tarthatjuk tehát leérteinket nemesítő intézetnek, hanem inkább elnyomorodott növények ápoldásának. Ezt azonban növény-élettani szempontból kell állítanunk, midőn csupán a növényi szervezet öszhangzó életműködései jönek tekintetbe, s minden jog, mely az előnyösített s az eredeti állapotban ma egyéb érdeket mellőznünk kell. Van egyébiránt a do-