A Magyarországi Kárpátegyesület évkönyve 31. (1904)

EGYESÜLETI ÜGYEK

Egyesületi ügyek 123 Jenő, Puschmann Ignác, Puschmann Vilmos, Ráner Géza, Rosenauer Lajos, Szilassy Kelemen, Skrovina Mátyás, Szumrák Samu, Szumrák Jenő, dr. Tilles Béla, Th­omka Gyula, Tomcsányi Gyula, Träger Zsigmond, Tulinszky Emil, Veszter Gyula. Osztályunk elmúlt évi tevékenysége az élénkebb és minden tekintetben az eredményes és olyan működés színét viseli, melyhez maradandóbb emlékek is fűződnek egyesületünk életének történetében Ha ugyanis valamely egyesület létjogosultságának és életrevalóságának, az egyesületi élet pezsgésének fok­mérőjét a tagok száma, de főleg azok gyarapodása al­kotja, úgy a M. K. E. Z. Osztálya büszkén tekinthet az elmúlt esztendőre, mert tagjainak száma feltűnő mérték­ben, tekintélyes módon növekedett meg. Örvendetes számbeli gyarapodás az és legjobb bizonyítéka a zász­lónkra tűzött eszmék terjedésének, hogy Kárpát egyesüle­tünk zólyomi osztálya, mely az utóbbi időkben kisebb hullámzások mellett alig 80 - 90 tagot számlált, manap­­ság 138 tagjával egyike a legerősebb, legtekintélyesebb egyesületeknek Zólyom­ vármegy­ében. Egy év alatt mintegy félszáz taggal való gyarapo­dás feltűnő jelenség, és az idők változásának ked­vező jele. Jele annak, hogy az ember a létért szűk és zord falak közé szorult küzdelmével a szabad levegőre vágyik és jele annak, hogy a modern társadalom mindinkább érzi szükségét, hogy üdülést a szabad természet ölében keressen, ahol a lecsigázott, elpetyhüdt test újra éled, a fáradt lélek szórakozik és erőt talál a munkához. Minden­esetre a mi céljaink, a mi törekvéseink és osztályunk, egyesületünk érdekeinek diadala ez, miért is e jelenséget örömmel teszszük ezen jelentés élére. Az esetre pedig, ha a számbeli m­eggyarapodásunkra tevékenységünk befolyással lehetett, akkor mi első­sor­ban is, és büszkén mutatunk reá arra az úthálózatra, amelyet a mi kezdeményezésünkre, a mi utánjárásunkra és anyagi erőnk eléggé erős igénybevétele mellett Besz­tercebánya szab. kir. város elismerésre méltó áldozat­­készséggel az Urpin-hegyen épített. Aki egyszer járt ezen az úton, aki egyszer gyö­nyörködhetett azokban a kilátásokban, melyek annak fáradságot nem igénylő sétányain nyílnak, az nem kétel­­kedhetik abban, hogy megtaláltuk a módot, amelylyel a közönséget a szabad természet ölébe csalni lehet.

Next