Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben, 1836. július-december (1. évfolyam, 1-53. szám)

1836-11-26 / 43. szám

43. Szám FESTE IS A Szombat Novem.2 pran 18 36. 3H^ A GAZDASÁG,, IM1 S3 KSBESSES£SBEK. Egyesülj. A' rétek' javításáról. Sok gazdatársaink , kik a’ legjövedelme­zőbb juhtenyésztésre fordítják minden erejö­­ket , mint már mondottuk, ma holnap azt ve­szik észre, hogy mind szabad legelőjük, mind rétjök a’ szó legszorosbb értelmében megrit­kult és elpusztult; holott juhaik’ száma szapo­rodván ezeket is szaporítani ’s javítani kellene. Megvallom , hogy ezen pusztulás’ egyik fő oka, mint azé’tárgyban classicus Udvardyak érett megfontolással bizonyító be, földeink’ megátkozott közösségében áll: — ’s fájdalom! ezen csak új törvényeink’ foganatba vétele te­­hetendene orvoslást, de ellenben e’ közelebb múlt években, hányan vannak gazdatársaink közül olyanok ? kik elkülönzött jószágokat birá­lak, mesterséges takarmányon kivül, mint ló­­her, luczerna , bükköny ’s t­­efféle, még sem tudtak legelőiken szénát és fűvet termeszteni. Én azonban midőn ezeket mondottam, megismerem hogy hibáztam. Tudtak volna igen is számtalanok — de a’ jég is ott törik hol vékony , ’s gazdatársaink ez által akkor kénszeríttetnének költségre, midőn az idő’mos­­tohasága jövedelmeiket megnyomorító , ’s így azt kell mondani, hogy a’ szükség törvényt rontott. Valóban csak nem oda üt ki a’ dolog, hogy a’ kinek kenyérre sincs pénze, attól azt kívánjuk­, hogy igen gazdag kamatokra pénzt kölcsönözzön ki, és ha nem követi a’ jó taná­csot , azzal vádoljuk, hogy a’ maga javát sem érti. Vagynak ismét számtalanok , kik arról, hogy legelejiken legnagyobb hőségekben fűvet mikint termesszenek — vagy rétjeiket a’ trá­gyázáson kivül máskint is javítsák, jó formán nem is gondolkoztak , ennélfogva én tapaszta­lásaimat azoknak, kik ne talán ennyit sem tud­nának ,­­mert életre termett gazdáink’ gyakor­lottságán aligha túltesz bár­mely nemzetbelie­ké) következendőkben foglalom. Mielőtt a’ rétek’ javításáról tennék szót, lássuk azoknak jelenlegi használtatásukat, ’s ennek igen káros voltát; de koránt sem a’ kö­zös vagy is bitangságban kínlódó rétekét, me­lyekről annál többet mondani bajos volna, hogy e’ mostani használáson kivül, máskint lehetet­len lenne inkább pusztítani; — hanem az el­­különzöttekét. — A’ tágas legelők, ’s így a’ csekély népség; fietenkint kétszer ft­azi útra 3 sor. 3.) kr.p.p. Szerezhető minden cz. kir. Póttá-Hivatalnál it a’ Sxerkextnili

Next