Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben, 1837. január-július (2. évfolyam, 1-51. szám)

1837-04-08 / 28. szám

219 Mivel pedig ezen közönségesen országszerte kihirdetett árrszabályt csak nem egészen 4 ftal. halad meg conv. pénzben minden fontnál az említett 12 conv. forintos árr, és kivinni a’ selymet külföldre tilalmas, kérdés, ki vette meg ezen 92 font selymet ily meglehetős árron? 2or Igaz ugyan hogy Olasz és Franczia országokban 15 —18 conv. forintra megy a’ selyem fontja, de ha selyemtenyésztőink 12 conv. forintért is oda adnák majd a’ selyem’ fontját, ki fogja őket bátorságositani, hogy a’ 12 forintot le nem törik ’s nem fog e’ a’ nyakán maradni a’ selyem ? ha 27 azért oda nem adhatja. — És ha vevőnek senki sem vállalkozik , mi lesz akkor a’ haza’ 9 millió conv. forint jövedelméből? Mert tudjuk, hogy midőn egy jó igyekezető embernek felesége 2 leányával a’ nyarat eltöltő a' selyemtenyésztésnél, ’s 9 font galetát Pestre behozott, fontjáért nem kapott többet 27 krajczárnál. — Ennyit ugyan nem 2000. spanyol juhból, de egy kóczos juh’ neveléséből is kaphattak volna, század résznyi fáradsággal. — Azonban miért kellenék erre példákat hozni! — mind azok, valakik a’ selyem-eladással csak vesztegetve boldogulhattak, legjobb felvilágosítást adhatnak. Én ugyan Melles úron kívül, még egyetlen egy selyemtenyésztőt sem hallottam, ki szerencséjét nem szerencsétlenségnek nevezte azért , mert az eladás csak baj és boszonkodás. — Melles úr hazafiai hasznos igyekezete minden esetre becsülendő és dicséretre méltó; de csak akkor fog számos követőkre találni, ha a’ munkának érdemlett és bizonyos jutalma felől mindenki biztosítva lesz. ’S én óhajtom, hogy ezen körülmények felől a’ haza legyen tisztán felvilágosítva, és a’ hátráltató akadályok előmozdítva. B. A Birkákon lévő gyapjúnak agyaggal leendő mosásáról. (Folytatás.) Az idén is az agyaggal való mosást fogom gyakorlani, ’s reményiem azt kevés költséggel ’s készülettel, egy pár 2° hosszúságu, 3’szélességű, és 2’ 6” magasságú deszka-ládák által végrehajtani, melyekből mindegyikbe 5—6 birkák az agyag-lébe beáztattathatnak, ’s 1 deszka-állással, melyen az áztatóból kivett birkák rövid ideig pihenvén, a’ róld lecsurgó felesleg való agyag-lé csatorna által ez bizonyos edénybe lefolyik, ’s az áztatóba vissza öntethetik. Mely bánásmód által több idő megkimélése, ’s ezenek megmentése lesznek megnyerhetők; ’s 40 személyek által, kik közül két harmad része erős emberek, a’ többi pedig, a’birkák különbféle csapatjaik’ őriztetéséhez képest gyermekek is lehetnek, naponként 600 darab birkák megmosattathatnak. Holitson, eleinten annyi személyekkel, naponként csak 160—180 darab birkák mosattalak meg, mind az ideig, miglen többről több találmányok nem fedeztettettek fel, ’s javítások nem létettek, melyet nekem egy öreg juhász kijelentett. Mindezeket megvisgálván ’s próbálván , általláttam, hogy az által, valamint az agyag lé elkészítésének bánás módja hamarébb kieszközölhető, úgy a’ birkákon levő gyapjú is hamarébb megzsirtalanittathatik, mint pedig a’ szenytől hamarébb megtisztittathatik. Az ily mosás bánásmódja semmit sem mesterséges , ’s a’ megkívántató készületek is könnyen ’s kevés költséggel megszerezhetők, ’s akár hol, a’ hol tiszta viz vagyon, legyen az bár álló tó vagy folyó patak, minden gazda által környűlállásihoz képest alkalmaztatható ’s ily birkamosásmód örvendeztető sikerrel fog megjutalmaztatni. Egy üstben a’ felforrásig melegített vízzel, a’ folyó- vagy tó-viz 20° melegségnyire mérsékeltetvén egy kis kádba az agyag vagy csapó földre öntetik, hol egy, vagy a’szükséghez képest két emberek miután forróviz meglágyitá, később lábaikkal gyúrják, ’s az igy formált sürü agyag lé az áztatóba lemerítetvén, újra vízzel feleresztetik, ’s továbbgyűratik. A’meleg vízben az anyag hamarébb felolvad mint a’ hidegben, ’s ezen bánásmód nap felkeltével mindjárt elkezdhető, ’s az áztató-edények az ily sürü agyag lével megtöltetvén, ’s mindenkor utána töltendő forró vízzel minek előtte még a’birkáknak beáztatások elkezdődnek, a’ megkívántaib melegségű mérsékletben lészen tartandó. Elközelgetvén pedig a’ birkák’ béáztatása, ón testi