Kémlő a gazdaság, ipar és kereskedésben, 1837. január-július (2. évfolyam, 1-51. szám)
1837-05-13 / 38. szám
304 esi se anyagi hitelünk nem lesz. Ugyanis, maga magáról tudhatja minden ember, hogy ha valamely megszorult embertársa ő hozzája megy pénzt kérni, azt vaktába kezibe nem adja, hanem zálogot kíván érette, mely legalább is felérje ez a kiadott pénzének értékét, mert a’ maga kész vagyonát ugyan senki más kedvéért örömmel koczkára ki nem teszi. Ha tehát a’ megszorult ember gyémántokban, vagy aranydrágaságokban tud elegendő zálogot adni, úgy van hitele, ’s kap pénzt. Ámde ez csak természeti állapotban illő hitel, melyet a’ társaságba lépett emberiség bölcs intézményekkel tökéletesen ki tud pótolni, ’s a’ zálog hiányát, — mert hiszen több ember nem tud zálogot adni, mint a’ ki tud, — erkölcsi és anyagi hitellel betölteni. Mennyire ment légyen tehát valamely nemzet a’ civilisatióban? azt hitele eléggé elárulja. Mihelyt hitel van, mindjárt van pénz is; — midőn tehát pénz szűkiről panaszkodunk: annyi, mintha mondanék: semmi hitelünk nincs, — ’s ilyent nyilván kivallani, magános embernek is szomorú dolog. Hitel nélkül soha a’ jóllét — a’ földészet és kereskedés fel nem állhat; de a’ hitel ösiséggel össze nem fér, láttuk már más írásokból. Ha hitelünk van , tüstént itt terem a’ világpénze. Ha nincs pénzünk vasutakra, vízcsatornákra, árvizmentésekre,’s egyéb óriási vállalatokra, állítsunk hitelt, ’s adjuk át a’ vállalatot, egy amsterdami, egy londoni bankirnek, tüstént hozzánk jó a’ pénz Angliából és Hollandiából, mert itt sokkal könnyebb neki paradicsomot csinálni, mint azon mostoha földeken, — igy lessz pénzünk mindenre, tehát a’ néptanítókra is. Valamint egy roszból ezer, és talán minden rosz származik; — ’s a’ szegénynek még szerencséje is szegény: úgy egy jóvak is szinte ezer meg ezer jó van öszvehetve; ’s ha a’ nép nevelők jó karba tétetnek; ha bennünket bölcsen nevelnek vezérelnek, akkor az élelmesség is nevekedik, ’s ez az mitől minden jót * 10 várhatunk, ’s az előítéletek jármától saját boldogságunkat felszabadítjuk. Verőcze és Szereme vidéke. Ápr. 25. Martius 24-től fogva Husvétig ködös, borús szeles és havas esőkkel vegyes pocskos napok jártak — 28-dika fagyra vált, miután hó esett. Mart 31. fölengedvén Április első napjai langyos esővel köszöntenek be; 4—7 neki derülvén kellemes tavaszi napok mutatkoztak. Április 8-tól fogva mind máig is szeles borús változó valódi áprilisi napok mutatkoznak, közben közben neki langyul az idő, mire erős villámlás és menydörgés következik. Valpó’ vidékén e’ napokban tetemes jégförgeteg volt, hogy még más nap is az utazók bokáig érő jégben vaszkolódtak. Általjában az időjárás inkább nedves, mind száraz, az utak rosszak — de a zab ’s az őszi vetések szépen üdülnek. Pest és vidéke. Május 12-dik A’hideg esőzés nagyon neki eredt, ’s a’ Dunaárja naponként növekszik. — Eddig bejött tudósításoknál fogva a’ Májusi esős zivatar igen sok helyeken, hol a’ marhákat ’s juhokat szárnyék nélkül, vagy ezekhez távol találta, nagy károkat tett, ellenben a’ derek sok helyeken megcsíptek ugyan sok fákat ’s más növényeket, de még sem okoztak annyi károkat, milyektől félni lehetett. Pesti piacz Május 12. Egy Lila búza 75—86 kétszeres 60—62 rozs 45—50 árpa 43—46 zab 34—36 kukoricza 75—78 garas. Egy font szalonna 30—32 disznóhús 18—24 borjúhús 27—33 mindenféle hal csaknem egy árron 30 túró 20—24 kósvaj 54—60 kr. Egy ittze tarhonya 9 kása 8 lencse 12-14-16 borsó 14—16 bab 12—15 pohánkakása 12 köleskása 8 árpakása 5—6 tejjel 27 kr. Egy mázsa lisztlang 13 dercze liszt 4 ft. Egy pár liba 50—60 tyúk 28 csirke 26 garas. Egy bárány 4-1 5 ft. egy borjú 15—18 ft. 5 tojás 6 kr. Pénzkelet.Május 10. 1937.Stat.köt.5pct. 105 fT. — 4pct. 100. — 3 pct. 75j. — 1 pct. 241.1821. kötés. 100 ft. 141 j. 1834. 500 ft. 5661 Bécsi bankkör pct.66.—2 pct.53j. Kincstári 2£ pct.65.2 pct.63 * Szerkezti Balla. — Nyomatja Landerer. .