Rados Jenő - Zádor Anna: A klasszicizmus épitészete Magyarországon (1943)
Zádor anna - A magyarországi klasszicizmus építészetének története - A klasszicizmus pesti népszerűsítői
Hogy milyen szerepe volt Kasseliknek a jelzett máramarosszigeti piarista templom építésénél, nem tudjuk. Az 1790-ben nagyobb lendülettel meginduló munka főleg a régi templom helyreállítására irányul, és így munkássága művészi szempontból valószínűleg kevéssé jelentős. Sokkal fontosabb első pesti munkája: a terézvárosi plébániatemplom, amelynek Kundl Ignác kezétől származó első terve helyett a városi tanács megbízásából Kasselik újat készít.76 Az 1801. április 18-án benyújtott terv 77 még a későbarokk építőstílus továbbélését mutatja. A középtoronnyal ellátott, egyhajós templom belsejét három harántboltozott ellipszis alkotja, a negyedik szakaszként csatlakozó szentély elliptikus fala ügyesen zárja le az épületet. A későbarokk alaprajzhoz jól illik az ugyancsak régies homlokzat, amelyen azonban az eltávolodás a barokktól már jobban érezhető, így a középrész kiemelését erőteljes párkány fékezi, a bejáratot keretező oszloppár szabadabb plaszticitását viszont az egyenes párkány nyugalma csökkenti — ezért a fölötte levő kórusablak sokszoros keretezése és barokkos kapcsolata a párkánnyal idegenszerűen hat. Épp ilyen kettősséget, ingadozást a két stílus közt mutat, az oromzattal lezárt középrész felett emelkedő torony. Érdekes, hogy e sok régies elemet mutató megoldás az általában konzervatív ízlésű tanács tetszését nem nyerte el. Kasselik újabb tervet készített és e második terv alapján indult meg 1801 nyarán az építkezés. 1809-ben a tanács végül jóváhagyja Kasselik homlokzattervét is, és a templom két év leforgása alatt elkészül. Kasselik második tervén a sekrestye már nincs a szentély mögött, e helyett megkétszerezi a hajó középső szakaszának méretét, ami sokkal jobban megfelel a növekvő plébánia igényeinek. Még ez a második homlokzat is közelebb áll a későbarokk szelleméhez, mint a klasszicizmuséhoz, de az első tervvel szemben egységesebb szerkezet jellemzi, amely már jobban érvényesíti a klasszicizmus építészetének egyes elemeit. Kasselik Fidélz munkájában tehát kissé régies művésznek mutatkozik, aki a barokk egyházművészet példaadó hatása alól még nehezen szabadul.78 A templom felépítésével kapcsolatban foglalkozott az előtte elterülő tér kialakításával is. 1805-ben kutat tervez, amelynek bécsies formavilága szintén az átmenet korára utal.79 A terézvárosi templom felépítése meghozta gyümölcsét. 1807-ben a tanács megbízza a józsefvárosi plébániatemplom főhomlokzatának elkészítésével, mert a Kundt Ignác által megkezdett templom már évek óta ismételten javításra szorult. Kasselik Fidél 1810-ben jóváhagyott második terve szerint 80 a homlokzat négy év alatt épült fel, és a terézvárosi templomtól eltérőn kéttornyos. A nyugodtabb tagolás és a kiegyensúlyozottabb felépítés a tiszta klasszicizmushoz vezető úton mutatja a mestert. Az eredeti megoldás az ismételt átépítések következtében a mai homlokzat mögül már nehezen elemezhető ki. Kasselik Fidél többi műve a világi, sőt legnagyobbrészt a polgári építkezés körébe tartozik és általában nem tekinthető nagyszabású alkotásnak. Működésének első éveiben csupán jelentéktelen, kisebb munkákra nyílt alkalma. Az első nagyobb megbízás, amelyet szívesen hoznánk kapcsolatba egy megelőző külföldi úttal, a gróf Teleki Pál utcában álló Ürményi-ház volt.81 A háromemeletes sarokház