Rados Jenő - Zádor Anna: A klasszicizmus épitészete Magyarországon (1943)
Zádor anna - A magyarországi klasszicizmus építészetének története - A klasszicizmus pesti népszerűsítői
a nagyobbszerű, szebb kiállítású bérházak sorába tartozik. Homlokzati és alaprajzi megoldása is igen jellemző Kasselik alkotásaira. A homlokzat felépítésében egyenletes ritmus uralkodik, amelyet az enyhe középrizalit sem bont meg. Az ablakok képzése emeletenként változik, helyesebben egyszerűsödik és a kialakításban megkülönbözteti a rizalit ablakait az oldalrészek ablakaitól: míg ugyanis a kiemelt középrész ablakait hangsúlyosabb, erősebben plasztikus párkányok közé szorítja, az oldalrészek ablakai felett gazdagabb ornamentális dísz számára hagy szabad helyet. A koszorúpárkány világosan és sokszorosan tagolt, erőteljes előugrásával szinte a renaissance paloták koszorúpárkányára emlékeztet. Az alaprajz térbeosztása egyszerű és csupán hasznossági szempontokat követ. A bejárati csarnok két dísztelen szakaszból alakul; a második szakasz vezet a tágas és egyszerű, téglány alakú lépcsőházba. Ez a kevés változatosságot nyújtó, minden magasabb célt nélkülöző alaprajz jól jellemzi a pesti építkezések legnagyobb részét és élesen elkülöníti e szokványosabb építkezéseket Pollack és Hild monumentális feladatok megoldására törekvő munkáitól. A most röviden jellemzett típus nemcsak Kasselikra, hanem jónéhány társára is jellemző és felment attól, hogy e művek mindegyikével behatóbban foglalkozzunk. Az Ürményi-házban megalkotott típushoz tartozik az ugyanabban az évben keletkezett Gruber-ház is,82 amelynek homlokzattagolása és részletképzése erősen emlékeztet Hofrichterre.83 A későbbi tervekben a rizalitos faltagolás egyre ritkább lesz, Kasselik mindjobban megkedveli az egyenletes ablakritmust és legfeljebb a főemelet ablakait emeli ki erőteljesebben. Általában szereti a szobrászi dísz alkalmazását, mint ahogyan szívesen tervez és alkalmaz szép vasrácsokat. Későbbi művei sorából a gróf Festetich-féle háromemeletes bérházat emeljük ki,84 amelyen a közbeiktatott alacsonyabb félemelet a pesti bérházépítés terén újítás számba mehetett. Sajátos homlokzatú a középrizalitos Splényi-ház is.85 Itt a rizalit emeleti részén elhelyezett erkélyt a kaput keretező pillérpáron nyugtatja. E pillérközöknek ráccsal való kapcsolása sajátos várta-jelleget kölcsönöz e kapubejáratnak és ismét egyike a többször előforduló, jellegzetes pesti motívumoknak. Bár Kasselik Fidél munkáit 1822-ig ott találjuk a Szépítési Bizottság tervanyagában, a későbbi tervek legnagyobb része kisebb építkezésre vagy átépítésre vonatkozik; ez a körülmény felment minket az alól, hogy e művekkel behatóbban foglalkozzunk. A két templomhomlokzaton kívül az Ürményi- és a Festetichházak sikerült homlokzatai meghatározzák azt a helyet, amelyet Kasselik a pesti mesterek sorában elfoglalt, így nem lephet meg, ha nagyobb és fontosabb feladatok kivitelével is megbízták, hiszen úgy látszik, mindvégig bizalmi embere volt a tanácstestületnek. 1816-ban ő készít tervet a Hatvani utcában építendő magyar színház számára, amely inkább történelmi, semmint művészeti szempontból volt jelentős.86 Nem csodálkozhatunk azon, ha a rendelkezésre álló igen szerény anyagi eszközök, valamint a feladat újszerűsége Kasseliket terve készítésében erősen gátolták.87 Korai és kivitelre nem került művei közül megemlítjük a Göllnitz-telekre tervezett pesti fiúárvaház tervét 1799-ből, amely Közép-Magyarország első ilynemű és ezért különösen érdekes épülete lett volna.88