Rados Jenő - Zádor Anna: A klasszicizmus épitészete Magyarországon (1943)
Zádor anna - A magyarországi klasszicizmus építészetének története - A Felvidék
oldása érdeklődésünket felkeltik a tervező művész iránt. Az 1822-i pöstyéni tűzvész után gróf Erdődy József jóvoltából meginduló építkezés mesterét nem ismerjük.82 Valószínűleg a Pozsonyban működő, névszerint nem ismert építészek egyike, s a fürdőépületeken kívül az egyszerű külsejű és azóta többször módosított pöstyéni régi fürdőszállót is ő építhette. A pöstyéni fürdőépületek egyszerűségükben is vonzó, jó ízlésre valló szelleme érezhető a Pozsony melletti Vaskutacska szálló fürdőépületén, amely 1825—30 közt épülhetett.83 Mindkét emlék a legszebb közeli kastélyok (Alsókorompa, Petőfalu) művészi szellemével tart rokonságot. Ugyanide tartozik a pozsonyligetfalusi régi kávéház is,84 amelynek egyszerű, földszintes épülete a polgárság teremtette új épülettípusnak egyik korai hazai példája. A harmincas évek műve a nyitramegyei Büdöskő fürdője is. A nehézkes épületet díszítő, szegletes pilléreken nyugvó előcsarnok bizonyára valami helybeli kismester kissé bizonytalan próbálgatása.85 A Mátra és a Bükk vidékén kevesebb fürdő keletkezett. De azért ezekbe az évtizedekbe esik a parádi fürdő építése, amelynek oszlopsoros folyosókkal ellátott, U-alakú főépülete kisebb mértékben és egyszerűsített kivitelben a pöstyéni fürdőtér elrendezését ismétli meg. A parádi fürdőtelepen 1827—30 között folyt az építkezés, s valószínűleg a Károlyi grófok itteni építésze vezette.86 (Aligha Koch, mert ő csak később dolgozott a Károlyi-családnak.) Ugyanekkor épül Pyrker János László érsek jóvoltából az egri melegfürdő (1828). Az egyszerű földszintes ház mestere talán Povolny Ferenc volt, aki csupán a főbejáratot emelte ki kettős pillérkeretezéssel és lépcsőzetes oromzattal.87 Ilyen egyszerű, oszlopsorral vagy csupán oszlopos bejárattal díszített fürdőépületeket találunk a Felvidék többi, e korban felvirágzó fürdőhelyén is. A szebben kialakított, díszesebb épületekkel ellátott telepek egyike Erdőbénye, ahol, mint Szliácson is, fürdőszálló és kútépület csatlakozik a fürdőházhoz.88 míg Szobráncon végigfutó oszlopos fedett folyosó járul a négyoszlopos, lépcsős feljárattal ellátott fürdőépülethez.89 Máshol a kisebb fürdőházakon kívül néhány nyaraló egységes stílusú homlokzata díszíti az utcasort, mint például Bártfán. E fürdőhelyek építési ideje többnyire 1830—40 közé tehető; egyelőre ismeretlen építőjük bizonyára kisebb helyi mester lehetett. A XIX. század első fele nemcsak fürdő- és gyógyhelyek nagyobb felvirágoztatásával szolgálta a társadalom egészségét, hanem kórházépületek megteremtésével sietett a szegényebb betegek segítségére. A XVIII. század kényelmetlen és dísztelen épületei helyébe nagyobb, tágasabb épületek kerülnek, s ezeknél kívül-belül már több gondot fordítanak az esztétikai érzék kielégítésére. A Felvidék kórházai közül elsősorban a nagyszombatit említjük, amelynek emeletes homlokzatát két, négy-négy oszlopból álló, párkánnyal és középen háromszögű oromzattal ellátott bejárat díszíti. Az egyszerű homlokzatsík elé kissé szervetlenül illeszkedő, feltűnően karcsú és széles állású oszlopok valószínűleg utólag kerültek az 1824-ben készült kórházépületre.90 (130. kép.) Az építési adatok teljes hiánya miatt a mestert —aki a korompai kastélyt ismerhette — nem állapíthatjuk meg. Aligha lehet azonos az 1800 körül Nagyszombaton működő Haussmannal. 1833- ban épül a zsolnai kórház, a város első jelentősebb épülete, amely azonban művészi szempontból meg sem közelíti