Rados Jenő - Zádor Anna: A klasszicizmus épitészete Magyarországon (1943)
Zádor anna - A magyarországi klasszicizmus építészetének története - Kisebb pesti mesterek
templom hosszan húzódó tervezésében ő is részt vegyen. E munkájából csupán a homlokzat rajza ismeretes. E szerint a saroktornyokkal és középső kupolával ellátott homlokzat földszinti részében a klasszicizmus jó átlagmegoldásaihoz sorakozik, míg a hatalmas kupola szertelen kialakítása, különösen pedig a felmagasított kupoladob képzése a kérdés helytelen felfogását és nagy feladatok megoldására elégtelen képességét bizonyítja.18 (26. kép). Mégis e nagyobbszerű elgondolásból született próbálkozások mutatják, hogy Brein igyekszik kiemelkedni a kismestereknek abból a csoportjából, ahova munkásságánál fogva tartozik. Minden valószínűség szerint 1834-ben halt meg. A következő évben özvegye «Wwe Magda Brein» által benyújtott építési engedélyért már Zofahl Lőrinc mester vállal felelősséget.14 Sokkal kevésbbé kiemelkedő egyéniség a Pesten működő Brein Fülöp, aki — mint említettük — talán rokona volt Brein Ignácnak. 1809—22 között alkotott tervei kivétel nélkül kisméretű és szerény igényű házak számára készültek, amelyek homlokzatképzésénél szemmel láthatóan küszködik a rizalitok vagy gazdagabb bejáratok tervezésével. Helyes szerkezeti és építészeti megoldás helyett szertelen és nyugtalan díszítő elemek alkalmazásával próbál kárpótolni. Ezáltal nemcsak tehetségének hiányait, hanem a múlt művészetében gyökerező felfogását is elárulja. Olyan tervek, mint az 1811-ben készült Unger-ház szép lépcsőháza,15 vagy a következő évben tervezett Soller-ház kedvesen játékos homlokzatképzése, a ritka kivételek közé tartoznak.16 Landherr András: A legjobb kismesterek egyike volt Landherr András. Működését nehéz ismertetnünk, mert kevés adat áll rendelkezésünkre. Tervei 1809—31 között szerepelnek a Szépítési Bizottság ülésein; jórészt egyszerű, egyemeletes vagy földszintes házakat mutatnak. E kevéssé jelentős munkákon kívül további működése alig deríthető fel. Az elszórt levéltári adatok tanúbizonysága szerint igyekszik kitűnni az ismeretlenség homályából. Már 1810-ben, a nagy budai tűzvész után, beadvánnyal fordul a nádorhoz és nagyobb mennyiségű tégla olcsóbb szállítását ajánlja fel, hogy a budai lakosságon segítsen.17 Valóban csak ez volt-e célja, vagy csupán a nádor figyelmét szerette volna ily módon magára irányítani — nem tudjuk. Kissé feltűnő, hogy a budai lakossággal ilyen sorsközösséget érez,— «meine unglücklichen Mitbürger zu Ofen» — bár beadványában is pesti mesternek nevezi magát. A két város mesterei ugyanis féltékenyen vigyáztak arra, hogy munkájukat illetéktelen versenytárs ne zavarja. Landherr háztervei teljesen a szokványos egyszerű elrendezést mutatják, minden nagyobb téralakító törekvéstől mentesen. Még a kapualjak gazdagabb képzése is — a pesti építészet egyik kedves és sok gonddal kezelt kérdése — legtöbbször teljesen művészietlen. Kevéssé változatosak homlokzatai is. Leggyakoribb megoldása: sávozott földszint, vagy rusztika-szerű keretezés a széleken, egyenletes, esetleg pillérekkel keretezett ablaksor, kissé díszesebben képezett kapu, amely