Dudich Endre - Lendvay Károly: Az aggteleki cseppkőbarlang és környéke - Népszerű természettudományi könyvtár 12. (1932)
A magyar Hádesz általános ismertetése
a Magyar Barlangkutató Társulat felkérésére a m. kir. földmívelésügyi minisztérium Vízrajzi Intézete 1927— 1928-ban hidrográfiailag vizsgáltatta meg a barlangot. A Magy. Kir. Meteorológiai Intézet 1927-ben 10 maximum*minimum hőmérőt és regisztráló műszereket tartalmazó meteorológiai bódét állított be a barlangba. A biológiai kutatásban Györffy Jenő, Kormos Tivadar, Moesz Gusztáv, Csíki Ernő, Bokor Elemér, Gebhardt Antal, Soós Lajos és a szerző vettek részt. 1928—1929-ben a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum Barátai Egyesülete és az Országos Természettudományi Alap anyagi támogatásával a barlang olyan rendszeres és módszeres biológiai kutatásnak volt alávethető, amilyennel eddig még sehol sem próbálkoztak meg. E kutatások eredményei németül jelentek meg, de leglényegesebb megállapításaik vázlatosan e kis munkában is bennfoglaltatnak. E biológiai munka folyamán végzett tanulmányok és kiegészítő kutatások vezettek ennek a kis könyvnek a megírására is. A magyar Hádesz általános ismertetése. Az Aggteleki barlangnak három bejárata van, mégpedig egy természetes és két mesterséges. Valamennyi Csonka,Magyarország területén fekszik, így teljesen alaptalan az a sokszor hallott állítás, hogy valamelyik bejárata elcsatolt területen volna. Kétségtelen, hogy a trianoni határvonal igen közel húzódik a barlang aggteleki bejáratához, de mai tudásunk szerint a barlangnak nincs olyan része, ága, amely átnyúlna a határvonal alatt. Valószínű azonban, hogy a jól ismert * Ezekhez járul a Kessler Hubert és társai által megnyitott, eddig elzáródott állapotban volt bejárat, amely a Denevérbarlangba vezet.