Szabolcsi Bence: Bevezetés a zenetörténetbe - Kultúra és tudomány (1937)
ELSŐ KÖNYV. Rendszerek és problémák
ELSŐ KÖNYV. Rendszerek és problémák. I. Zene, elmúlás, idő, történelem. Az emberi élet legérzékenyebb pontjai azok, melyeken az idő múlása közvetlenül érezteti velünk hatalmát. Benyomásaink sápadnak, foszlanak, módosulnak ; mindenfelől szakadatlan változás övez. Hol van megállás ebben a hullámzó áradatban? A zene, jobban, mint bármi más, beletartozik a hömpölygés és változás e birodalmába. Csak időbeli határai vannak, egyebe sincs, mint története, egyetlen kiterjedése az elhangzás, a kifejlés. Van-e halandóbb, van-e buborékszerűbb, mint egy dallam? Bizonyára nincs minden, ami zene, eleve összeforrott az elmúlással. Mégis, az emberi öntudat, mely szakadatlan harcban áll idővel és halállal, a zenét sem engedi szétfoszlani, erővel bevonja a rendezett élet határai közé, tagolja, megrögzíti, teljes birtokára vágyik. A hang úgy alakul zenévé, ahogyan az idő történelemmé : emlékezünk rá s emlékezetünk által adunk neki formát. Magunk teremtjük a korlátot, melybe szédülés nélkül megkapaszkod-