Alexander Bernát - Lenhossék Mihály (szerk.): Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátságai - A műveltség könyvtára 2. (1907)
Dalmadíj Zoltán: Betegség és egészség
Betegség és egészség 499 hol rettenetes méreg. Tiszta állapotban már, s megöl kivétel nélkül minden élő sejtet. Az élvezetre szánt szeszes italok nagyon különböző alkoholtartalmúak, de kivétel nélkül mérgesek. Gyermeket 3—4 evőkanál pálinka megöl, felnőtt — még ha szokott is inni — 3—4 deci hirtelen megivott pálinkától meghalhat. (Seidel.) Nem szabad felednünk azt sem, hogy szeszes italaink nagy részében nemcsak az alkohol, helyesebben mondva az aethyl-alkohol (C2H5OH) a mérgező, hanem az aromát (bouquet) adó anyagok is hatalmas mérgek. Az a gyalázatos állapot, melyet tegnaposságnak (katzenjammernek) szoktunk nevezni, nem egyszer ezeknek a mérgeknek a hatása. A legtöbb ily anyag a pálinkákban és likőrökben van. A szesztartalmat tekintve, mondhatjuk, hogy 1 deciliter cognac vagy arrak (70 %) = 13 dl. likőr, pálinka (45 %) · 3,5 dl. Sherry, Madeira, Marsala (18—20 %) — 4-5 dl. Malaga, Tokaji (15 %) · 7 dl. jó pecsenyebor (10 %) — 1 liter olcsó bor (6—7 %) · 2 liter közönséges sör (35 %). A pálinkák aránytalanul erősebbek a bornál és sörnél, és sajnos, éppen ezek fogynak legjobban. Szilágyi szerint Észak-Magyarországon évenkint és fejenkint 160 liter a pálinkafogyasztás. Pedig a szeszfogyasztás mértékével együtt változik a társadalom erkölcsi nívója. Például a szeszfogyasztásáról híres Belgiumban — írja Róbert, a híres toxikológus — 1880-tól 1894-ig a lakosság száma 14 %-kal szaporodott, az alkoholfogyasztás meg 37 %-kal nőtt. Már most ha azt látjuk, hogy ugyanezen idő alatt az elmebetegek száma 45 százalékkal, a bebörtönözöttek száma 75 %-kal, az öngyilkosoké 80 %-kal, a csavargók és koldusok száma 150 %-kal nőtt s az országban évenként 20.000 ember halt meg idült szeszmérgezésben, nem tagadhatjuk az alkohol demoralizáló és népirtó hatását. No de nézzük közvetlenebbül az alkoholt mint mérget. Van akut és idült mérgezés. Holmi kisebbfajta akut mérgezésen átesett már mondhatjuk mindenki, vagy ha nem is, volt alkalma nézni és észlelni, hogy az alkohol mint izgatja a kedélyeket, mint lesz a gondolkozás könnyebb, fürgébb, mint válik a visszavonult morózus emberből tesztázó szellemes gavallér, mint gyöngül egyre a kritika s mint csinálnak gyerekes bolondságokat a néhány óra előtt még komoly, okos emberek. Nő az ingerlékenység, keletkeznek — a társaság szerint — a párbajok vagy utcasarki késelések , majd jön az elbutulás, a rosszullét, az ellenállhatatlan álom, a mérgezett összeesik s fekszik mint a tök a sárga földön. Ha a bevett szesz mennyisége még nagyobb volt, az alvás mély, bódult , az egész test mintegy hűtött, a légzés s a szívműködés gyenge, sőt megáll. Ilyen mérgezésnél az első segély: hánytatás, a test felmelegítése (takarók, meleg palackok), fekete kávé. Az idilli mérgezés rendkívül sokféle alakban jelentkezik. A gondolkodóképesség és erkölcsi érzés romlik, a gyomor az alkohol hatásától idült hurutot kap ; a máj a rajta átment szesztől sorvad, zsugorodik s hosszú tartamú, kínos halálos betegséget kap ; ugyanígy jár a vese. Fejlődhetnek elmezavarok, többek közt az ismert reszkető őrjöngés, delirium tremens; jöhetnek létre kínos