A Magyar Tudományos Akadémia első évszázada 1. (Budapest, 1926)
XIII. Zelovich Kornél: Széchenyi és a magyar közlekedésügy
Széchenyi és a magyar közlekedésügy 387 Az átalakított híd azonban olyan alakot kapott, hogy ma már nem igen hasonlít budapesti testvéréhez. Ezzel szemben a nálunk újjáépített Széchenyi-lánchídon a régivel azonos vonalú, bár sokkal hosszabb és vaskosabb tagokból álló láncok hordják a jóval erősebb pályaszerkezetet. Új köntösében is a régi páratlan szépségű hidunk. Az átépítés terve, a munkálatok végrehajtása természetesen kizáróan magyar mérnökök műve. A felhasznált összes építőanyag hazai származású. Széchenyi törekvése a közlekedést előmozdító országos pénzalap teremtésére. Széchenyinek kiváló alkotásai: a dunai hajózóút, az aldunai Széchenyi-út, a Lánchíd, a Tisza-szabályozás, a közutak és vasutak rendszere a közlekedés fejlesztését mozdítják elő. Mindezek láncszemei annak az átfogó nagy conceptionak, melyet Széchenyi nemzetünk anyagi felvirágzására kidolgozott. A dunai hajózóútnak, az aldunai Széchenyi-útnak, a Lánchídnak a létesítése azonban igen nagy nehézségekbe ütközött. Említettük, hogy az aldunai munkálatokat a kormány által rendetlenül folyósított szerény pénzösszegből rendkívül sok akadály leküzdése után végezhette. Sokszor eszébe jutott, mennyivel nagyobb eredményt tudott volna elérni, ha egy országos pénzalapból fedezhette volna a költségeket. Ennek az alapnak megteremtését még Világ művében szabad megajánlás útján javasolja, a Stadium-Ъап azonban már az általános adófizetés eszméjét veti fel. Teljesen indokolt meggyőződése volt, hogy Magyarország anyagi jólétének emelésére elsősorban a nemességnek a közterhekben való részvétele szükséges. Telve alkotni vágyással, mint a leláncolt Prometheus, le van nyűgözve. Nem képes terveit keresztülvinni, mert nem tudja előteremteni a nervus rerum gerendarumot, a szükséges költségeket. A Jelenkorban 1843-ban közzéteszi az adóról és két