A Magyar Tudományos Akadémia első évszázada 1. (Budapest, 1926)

XIII. Zelovich Kornél: Széchenyi és a magyar közlekedésügy

Széchenyi és a magyar közlekedésügy 387 Az átalakított híd azonban olyan alakot kapott, hogy ma már nem igen hasonlít budapesti testvéréhez.­ Ezzel szemben a nálunk újjáépített Széchenyi-lánchídon a régivel azonos vonalú, bár sokkal hosszabb és vaskosabb ta­gokból álló láncok hordják a jóval erősebb pályaszerkezetet. Új köntösében is a régi páratlan szépségű hidunk. Az átépítés terve, a munkálatok végrehajtása természetesen kizáróan magyar mérnökök műve. A felhasznált összes építőanyag ha­zai származású. Széchenyi törekvése a közlekedést előmozdító országos pénzalap teremtésére. Széchenyinek kiváló alkotásai: a dunai haj­ózó­út, az aldunai Széchenyi-út, a Lánchíd, a Tisza-szabályozás, a köz­utak és vasutak rendszere a közlekedés fejlesztését mozdítják elő. Mindezek láncszemei annak az átfogó nagy conceptio­­nak, melyet Széchenyi nemzetünk anyagi felvirágzására ki­dolgozott. A dunai hajózó­útnak, az aldunai Széchenyi-útnak, a Lánchídnak a létesítése azonban igen nagy nehézségekbe üt­között. Említettük, hogy az aldunai munkálatokat a kormány által rendetlenül folyósított szerény pénzösszegből rendkívül sok akadály leküzdése után végezhette. Sokszor eszébe jutott, mennyivel nagyobb eredményt tudott volna elérni, ha egy országos pénzalapból fedezhette volna a költségeket. Ennek az alapnak megteremtését még Világ művében szabad megajánlás útján javasolja, a Stadium-Ъап azonban már az általános adófizetés eszméjét veti fel. Teljesen indo­kolt meggyőződése volt, hogy Magyarország anyagi jólété­nek emelésére elsősorban a nemességnek a közterhekben való részvétele szükséges. Telve alkotni vágyással, mint a leláncolt Prometheus, le van nyűgözve. Nem képes terveit keresztülvinni, mert nem tudja előteremteni a nervus rerum gerendarumot, a szükséges költségeket. A Jelenkor­ban 1843-ban közzéteszi az adóról és két

Next