Emlékkönyv Berzeviczy Albert, a MT Akadémia elnökének tiszteleti taggá választásának harmincadik évfordulója alkalmából (Budapest, 1934)

Láng Nándor: A Magyar Nemzeti Múzeum Nemesis-orsója

86 LÁNG NÁNDOR maradt kis részletéből is megállapíthatjuk, hogy mint plasztikai munka, különb a carnuntuminál; ennek kis és esetlen griffjével szemben a mi társónkon Nemesis kísérő állatjának pompás oda­­terpeszkedésében, erőteljes idomaiban kifejezésre jut, hogy ő az istenség hatalmának éber őrzője, bosszuló akaratának végrehajtója, sőt a rendesnél sokkal nagyobb arányokban való megjelentetése arra emlékeztet, hogy eredetileg, Keleten, Nemesisnek zoomorph mása. Társónk jelentősége egyrészt abban rejlik, hogy újabb példát szolgáltat Nemesisnek Artemis­ Diana képében való tiszteletére, ami különösen Pannóniára jellemző, mint azt a két istenség össze­kapcsolásá­t tanúsító föliratok igazolják: Deae Dianae Nemesi (Aquincia­m, CILIII 10,440) és Nemesi Reginae et Deanae (Carnun­tum, CIL III 14,076), s mint azt az Andautoniából a zágrábi mú­zeumbe került relief is szemlélteti.­ Ezen az istennő kurta vadász­ruhában, lábai mellett a griffel és kerékkel van ábrázolva ; jobbjá­ban ostort és kardot, baljában paizsot, szigonyt, pálmaágat és fáklyát tart, azaz olyan — szokatlan — attribútumokat, melyek (az Artemisnak járó fáklyát nem tekintve) a gladiátorok fegyver­tárából vannak kölcsönözve és Nemesist, mint az amphitheatrális küzdelmek védőasszonyát és, a pálmaággal, mint a győzelem osz­­togatóját jellemzik. Ide vonandó még a Pannóniával szomszédos Noricumból, Teumiából való relief,­­2 melyen három, ostorral és pajzzsal medve ellen küzdő bestiarius mellett a vadászó Artemis viseletében jelenik meg Nemesis, nyilvánvalóan mint az amphi­­theatrumok venatióinak védője és legfőbb bírája. Érdekes, hogy a másfelé előkerült emlékek, melyek Nemesist az agonok szín­helyein mint azok védőistennőjét 3 ábrázolják, a fent említettekkel ellentétben, a Nemesis-család más típustagjait 4 : a rhamnusi peplos-, 5 a smyrnai hosszú ión-ruhájú Tyche-,6 vagy az alexand- 1 CILI III 4008 Nemesi Reginae Augustae. Képe : Arch. epigr. Mitth. 20, 1897, 230 és Reinach, Rép. rel. II, 113, 3. * Kuzsinszky B., Arch. Ért. 10, 1890, 45 sk. R. Egger, Teurnia (1926) 46­1. 20. o. CIL III 4738. 3 A. Premerstein, N. u. ihre Bedeutung für die Agone. Philologus 1894, 400 sk. Kuzsinszky B., Néhány szó N. cultusáról. Arch. Ért. 18, 1898, 385 sk. H. Volkmann, Studien z. Nemesiskult. Arch. f. Relig. Wiss. 1928, 296 sk. 4 A típusok kialakulását a Nemesis-vallás fejlődésével való össze­függésükben behatóan tárgyalja B. Schweitzer, Dea Nemesis Regina. Jahrb. d. Arch. Inst. 46, 175 sk. 5 A philippi amphitheatrum reliefje (Schweitzer, i. h. 196, 4. á. V. ö. az apulumi N-reliefet, Arch. Ért. 1898, 387) és az olympiai stadion két szobra (Schweitzer, i. h. 197, 6. á.). A rhamnusi Nemesisnek ugyanazok az attribútumai, mint Diana Nemorensisnek : A. B. Cook, Zeus I (1914) 275. Jellemző, hogy a rhamnusi kultuszszobrot Pomponius Méla (2, 3, 46) Pheidias Nemesisének, Julius Solinus (7, 26), viszont Pheidias Dianájának nevezi. Overbeck, SQ 842—3, 6 Az ephesosi színház szobra (Schweitzer, i. h. 208, 9. á.) és a thasosi színház reliefje (u. o. 206, 7. á. és Roscher, Myth. Lex. III. 158, 6. á. a jobb fülke két alakja).

Next