Thirring Gusztáv: Magyarország népessége II. József korában (1938)
Előszó
f, * f] Mai ELŐSZÓ. Népességünk fejlődésének tanulmányozására szinte kimeríthetetlen kútforrásokul kínálkoznak azok a népszámlálások, melyeket II. József az 1784—87. években Magyarországon végrehajtatott. Az ő népszámlálásai voltak az első egyetemes felvételek, melyek Magyarország népességét a maga egészében számbavették, tehát — eltérőleg a régebbi conscriptiók legnagyobb részétől — nemcsak a családfőket, hanem minden lelket, mely az ország területén található volt. Annál feltűnőbb, hogy e népszámlálások eredményei tudományos feldolgozásban eddig egyáltalában nem részesültek. Ennek okát elsősorban abban kell keresnünk, hogy a népszámlálások eredményei keletkezésük idejében egyáltalában nem hozattak nyilvánosságra s így sem egykorú íróknak, sem későbbi kutatóknak tudomásukra nem jutottak. Ami keveset a népszámlálások eredményeiről Schlözer a maga Stats-Anzeigerjeiben elsőnek leközölt, forrásul szolgálhatott volna későbbi íróknak, de azok közül jóformán csak Schwartner és az osztrák Luca használt fel egyes adatokat. Korábbi Izky, Vályi és Windisch, kik II. József kortársai voltak, egyáltalában nem értékesítették munkáikban ez eredményeket és statisztikusaink később sem igen fordultak ezen értékes statisztikai anyag felé. Ebben a negatív magatartásban bizonyára része volt annak a nagy ellenszenvnek, mely II. József népszámlálásaival szemben az ország egész területén, de kivált a nemesség körében megnyilvánult s amely ellenszenv annyira fokozódott, hogy a vármegyék II. József halála után az összes népszámlálási anyagnak megsemmisítését határozták el. Szerencsére ennek a határozatnak végrehajtása kevésbbé kegyetlen volt, mint az a lelki állapot, mely a határozatot szülte. A vármegyék egy részében a népszámlálások táblázatai fennmaradtak, az Országos Levéltár pedig az országos főösszesítésen kívül a vármegyék nagy részének községek szerint haladó részletes összesítő íveit is megőrizte. Ezen értékes anyagnak ottlétéről azonban szakköreinknek is alig volt tudomásuk s így a statisztikai szakirodalomban a népszámlálások eredményeiből csak nagyon kevés látott napvilágot. E sorok írója már fiatal korától kezdve a legnagyobb mértékben érdeklődött II. József népszámlálásai iránt és élete egyik céljául tűzte ki e népszámlálások eredményeinek felkutatását és feldolgozását. Ebbéli fáradozása nem maradt sikertelen. Amint e munka bevezető részéből látható, sikerült neki rendkívül bő és becses anyagot felkutatni és hő vágya teljesül most, amikor egy hosszú élet folyamán gyűjtött anyag és az erre alapított feldolgozás közzétételére alkalma nyílik. Ez a munka három részre oszlik. Az első rész az anyag feldolgozását kívánja adni. A II. József-féle anyag a maga nagy terjedelmében s topográfiai részletezésében oly bő, hogy annak részletekbe menő feldolgozása messze túlhaladná az e helyen rendelkezésre álló terjedelem kereteit. Általános jellemzésre kellett tehát szorítkoznunk, amely a legfőbb szempontokat kidomborítja s áttekintést kíván adni az egész országról, míg a topográfiai részletezésben rejlő, szinte kimeríthetetlen adattömegnek kiaknázását a helyi kutatók buzgóságára kell áthárítanunk. A munka második része magát a felkutatott anyagot teszi közzé, vármegyék és városok szerint haladó részletezéssel. Ez az anyag, mely a három év alatt végrehajtott és megismételt számlálások eredménye, elég terjedelmes. De azt hiszszük, mivel ez eredményekből eddig csak a legfőbb számadatok, és ezek is csak hézagosan és sokszor hibásan közöltettek, a közlés forrásai pedig ma már szinte hozzáférhetetlenek, az anyagnak egész terje