Zelovich Kornél: Széchenyi (István gróf) es a magyar közlekedésügy (1925)
Széchenyi meghívása a Helytartó-Tanács közlekedési osztályának élére
garasról szóló cikkeit, melyek a következő évben könyvalakban is megjelennek. Javaslata az volt: minden földbirtokos fizessen holdankint két garast ; ez kitesz évenkint 6.239.850 forintot. Ilyen módon meg lehetett volna teremteni az országos pénzalapot elsősorban közlekedési vállalatok előmozdítására. Kétgarasos adójának védelmére 1844-ben közzéteszi «Magyarország kiváltságos lakosaihoz» intézett két röpiratát. Ezekben részletesen kifejti, hogy a kétgarasos adóból létesítendő országos alapot főképpen a szükséges közlekedő utak, valamint Budapest fejlesztésére kívánja fordítani. Telekadótervét azonban minden erőfeszítése ellenére se tudta megvalósítani. Széchenyi meghívása a Helytartó Tanács közlekedési osztályának élére. A vasutak mellett megoldásra várt a nagy feladat, a Tisza-szabályozás. Azon a vidéken szeretett volna mielőbb segíteni, amely «a magyarság bölcsőjének tekinthető». Belátta azonban, hogy a kormány segítsége nélkül eredményes működést nem fejthet ki. Az 1843-44-iki országgyűlés befejezése után gróf Apponyi György, Széchenyi barátja, lesz a magyar cancellária vezetője. Ugyanebben az időben foglalkozott a magyar vasutak kérdésével List Frigyes, a neves német nemzetgazda, a németországi vasutak hírneves előharcosa, aki 1844-ben és 1845-ben jelentősebb osztrák állami állás elnyerése céljából Bécsben tartózkodott. Hogy a vezető államférfiak érdeklődését jobban magára vonja : «Ueber die nationalökonomische Reform des Königreichs Ungarn» című tanulmányában programmot dolgozott ki Magyarország közlekedésének rendszeres javítására. Kidolgozta egy «magyar társulat r. t.» Programmját is, amely túlnyomóan német tőkét hozott volna 1 Adó és két garas. 1844. 2 Zichy A. : Gr. Sz. I. Hírlapi cikkei. II. 364—366. o. 3 Geschichte der Eisenbahnen der österreichisch-ungarischen Monarchie. I. JB. I. Th. H. Strack: Die ersten Privatbahnen. S. 210.