Henszlmann Imre: Pécsnek régiségei III. rész: Első és második függelék a pécsi székes-egyház magán-iratához és a pécsi ó-keresztény sír-kamra; A bécsi 1873. évi világ-tárlatnak magyarországi kedvelőinek régészeti osztálya (1873-1875/6)
A bécsi 1873. évi világ-tárlatnak magyarországi kedvelőinek régészeti osztály - III. Classicai művészet
58 CLASSICAT MŰVÉSZET. Egy háromszögű gúlának két oldala (a harmadik oldal hiányzik), ezüstözött bronce-lapra kivert mű, késő római korból; az itt ábrázolt tárgyak több régi istent illetnek, pantheisticusok. Egyik oldalán, a talapzaton : IOVI DYLCHENO.P.AEL. LVCILIVS.TCOH.I.A.PET. E talapzaton bika áll, hátán pedig a fölfegyverkezett Jupiter dolichenius, jobbjában kettős szekerczével (bipennis), a Jupiter labrandaeus jelvénye, baljában villám, kisebb mérvű Victoria az istennek diadalkoszorút nyújt, lenn a néző balján Hercules mellképe fütykössel, jobbján Pallas lándzsával, fölötte kis oltár, Jupiter feje fölött, a gúla szögében Ceres és Diana mellképe. A gúla második darabján alól felirati tábla, betű nélkül. E fölött, középen Jupiter állva, kezében villám, jobbra, balra ,egy-egy római lobogó, signum, egy-egy római harczos, bikáktól vont bikán. A második emelet közepén oltár, balra ismét dolichenius bikán, jobbra fátyolos nő kecskén állva, a két alak közt kosfej lebeg. A harmadik osztályban Ceres és Lunanak jelképe s ezek fölött a negyedikben sas, legfentebb pedig növénydísz (h. 1. szabadon álló m. sz. üveg-szekrény, felső osztály 63. sz.). Ezen emlék tüzetesen van leírva a »Magyar n. muz. római feliratos emlékei« czímű 1873-ban Budapesten megjelent munkában 11. s. k. 1. és másolva u. o. az v. és vi. t. A fent idézett felirat olvasása (12. 1.) ez: Jovi dulcheno (vagy dolichenio) Publius Aelius Lucilius, centurio cohortis i. Alpinorum peditatae. (Magyarországban találtatott.) 1864-ben egy ó-budai sírban a következő római tárgyakat fedezték föl (m. szekrény, alsó osztály 1—4. sz.), melyekről Rómer bővebben értekezett az »Archaeologiai Közlemények« 1864-dik évfolyamának II. füzetében, hol azok ábrái is láthatók. Négyeges ezüst lemezke, közepén feldudorodva és halpikkelylyel díszítve, melle és aranyos ékesítés. Oldalhossza 0,045. Kerek ezüst lemezke, középén domborműben Mercurie a caducaeus végével, köröskörül hat, majd tragikai, majd komikai álarcz. Kitűnő mű. Átmérője 0,049 (régibb a többi három számnál). Négyeges ezüst lemezke niellóval és aranyozással. Négyszögében a máltaihoz hasonló kereszt, közepén kettős kereszt (ó-keresztyén), oldalának hossza 0,068. Ezüst övcsat niellóval és aranyozással díszítve, hossza 0,085, szélessége 0,066. A kolozsvári múzeumból is csak néhány, hanem igen érdekes római emlék került a kiállításba, mely az I. számú falszekrény 1-ső osztályában volt látható. Bacchansne szőlővel hajában; jobbjában thyrsus volt. Jó korból származó bronce-szoborka (h. 1. 21. sz., m. 0,140), alja le van törve; találták Alsó-Ilosván. Mercur, elől s hátul lefüggő köpenynyel, erszénynyel és szárnyas kalappal és lábbal. Jó római bronce-mű (h. 1. 22. sz. m. 0,120). Tál. a Mezőségen. Mars-töredék, bronce, phrygiai sisakkal, alsó része letörve (h. 1. 23. sz., m. 0,150). Találtatott Alsó-Ilosván. Lépdelő bika, bronce (h. 1. 24. sz.). Ezüst csésze, köröskörül vízi madarakkal, halakkal és halászatra való eszközökkel díszítve. Kitűnő dombormű, öntve és ciselirozva, részben arany lemezkével díszítve (h. 1. 32. sz., átmérője 0,123, magas: 0,060, súlya 24 lat). Tál: Maros-Portón, a római régiségek e kincsbányájában. Benndorf tanár tüzetes leírására vállalkozott. ference-töredék; talán római pánczélnak töredéke, mit azért nehéz meghatározni, mert csak egyes darabjai találtattak Szamos-Ujvárott. Az alakok Mithrasra, a perzsa napistenre bírnak vonatkozással. Leírta Friedländer Gerhard: »Denkmäler u. Forschungen« czímű 1857-ben megjelent munkájában, (h. 1. 33. sz., összes hossza 0,70, magassága 0,635). Jeles római vert mű. Érembélyeg Cajus Marcius Capito családéremnek hátlapja számára. Bélyegszám cxvilil. (h. 1. 34. sz.). Tál. Ludesden. Női mellképnek fazekas-mintája (h. 1. 25. sz., m. 0,140). Tál. Maros-Portón. Római terra cotta-fő, belül üres, kívül fénymázzal bevonva (h. 1. 28. sz. m. 0,080). Találtatott Maros-Portón.