Vachott Sándorné: Rajzok a múltból. Emlékiratok - Magyar irodalmi ritkaságok 33. (1935)
Budapesten 1848-ban
75 Csernátony és Pálffy Albert az akkoriban elvárhatatlanok, azonnal körbe fogták férjemet. ... Erdélyi János, Frankenburg Adolf, Vahot Imre, Pompéry és Sárosy Gyula siettek hozzánk ragyogó arcokkal kezet szorítni... Női ismerőseink közül is számosan valának jelen, s köztük anyám nővérei, Vörösmartyné, Bajzáné, s az alig fél év előtt nősült Petőfi hitvese, Szendrey Júlia is. Miután ismerőseimet s rokonaimat üdvözlöm, egészen Petőfiné foglalt el, ki alig győzött örvendeni a viszontlátásnak, s még aznap estre meglátogatni ígérkezők férjével együtt. Petőfiné életének a forradalom időszaka volt aranykora; ambitiója e dicsvágyó aszszonynak csak akkor lehete kielégítve, midőn az ifjúság őt csaknem annyira ünneplé, mint férjét. Ha megjelent a tömeg között, éljent kiáltanak neki. Petőfi kiadta Juliskája naplóját, mely teli szenvedélyes szerelemmel az ifjú népköltő iránt, általános vonzalmat ébresztett, s a fiatal nő, ki megértve a lángeszű Petőfit, szülői ellenkezése dacára, elhagyott jólétet s minden anyagi előnyt, hogy vele a szegénységet s a dicsőséget megoszsza, s olyan népszerűségre tett szert, mely kielégítheté minden vágyait ... A dicsvágy, Petőfiné kedélyének már az intézetben is jellemzője volt, hol mint kor- és tanulótársnék, együtt voltunk. — Kétségkívül a legkiválóbb tanulók közé tartozék. —