Riedl Frigyes: Mikszáth Kálmán - Magyar irodalmi ritkaságok 47. (1940)

Mikszáth Kálmán

MIKSZÁTH KÁLMÁN. Az előző korszak nagy mágnese: Jókai és Petőfi. Jókai legjobb elbeszélőnk; őt és Pető­fit szerette az 1867 előtti és utáni közönség leginkább. Jókai legjelesebb utánzója és tanít­ványa: Mikszáth Kálmán. Jókai népies talajon áll; együtt lépett fel Petőfivel és Arannyal; együtt újítják meg irodalmunkat a népköltészet és a népélet segítségével. Petőfi átveszi a népdal szerke­zetét, hangját, frisseségét és közvetlenségét. Arany: a nép gazdag nyelvét, népies fordu­latokat, az epikus kompozíciót, a balladát. Jókai: a magyar nép elbeszélő modorát és az adoma jelességeit, melyet a magyar elbeszélő leginkább szeret. Nem kell azonban azt gon­dolnunk, hogy Petőfi, Arany, Jókai mindig egészen népies talajon maradt. Nem. Nagyon sokat adtak magukból, a lelkükből. Amit át­vettek, azt tovább fejlesztették. Petőfi nem marad népies költő; későbbi költeményei nem népiesek, de megérzik rajtuk a népies iskola. Arany sem maradt a Toldi költője; a Buda halála már magasabb epikus művészet. Épp­így Jókai­ kiindul a magyar adomából. Az elbeszélés élénkségét, vonzó, csattanós előadá­

Next