Márton Jenő: A görög irodalom története - Tudományos zsebkönyvtár 62. (1900)
Bevezetés
Bevezetés. 1. A görög nép. Azon népek sorozatában, melyek az emberi mívelődésre hatással voltak, e hatásnak mély, tartós és folyton megújuló voltát tekintve első helyen áll a görög nép. A görögök a Balkán félszigetre az árja törzshöz tartozó népek közös hazájából Ázsiából jöttek. Valószínűleg észak felől jöttek és bizonyos fokig előrehaladott kultúrát, kifejlődött nyelvet és a természeti erők megszemélyesítéséből alakult vallást hoztak magukkal. Nem egyszerre és egy tömegben jöttek, hanem törzsekre oszolva szállották meg a Balkán félszigetet. Ezen törzsek az iónok, a dórok és az aeolok törzse; a közös név, hellének és Hellas, még Homerosnál sem fordul elő és csak a Kr. előtti nyolczadik század óta járja. Az iónok Attikában, Megarisban és a Peloponnesos északi részében telepedtek meg; a dóroknak zöme még a későbbi Makedóniában honolt és a tulajdonképeni Görögországban csak egy kis államot alkotott, Dorist, az aeolok Középgörögország nagy részét és a Peloponnesos nyugati oldalát szállották meg. E törzsalakulásokban mélyreható változást idézett elő a dór törzs zömének bevándorlása (1100. körül). Megszállották a Peloponnesos nagy részét, Argolist, Lakomát, Messenét; az onnan kiszorított aeolok észak felé nyomultak, az iónok pedig törzsrokonaikhoz Attikába. De a rajzás itt nem állapodik meg: a görögök lassanként benépesítik a szigeteket és Kis-Ázsia partvidékét és folytonos küzdelmekben új hazákat alapítanak. E mozgalomban részt vesznek az összes törzsek, úgy hogy a szigettengerben aeol, dór és ión gyarmatok keletkeznek. A nyolczadik századtól kezdve a gyarmatosítás a helléneket a Fekete tenger partjához és nyugat felé Sicilia és Alsó-Itáliába is vezeti (Magna Graecia). A gyarmatok, melyek az anyaállamokkal kegyeletes viszonyban maradnak,, a történelem tanúsága szerint gyorsabb *