Berényi Pál: Kereskedelem-isme - Tudományos zsebkönyvtár 104. (1902)
Első fejezet. A kereskedelem történeti fejlődésének vázlata
MACHT. AKADÉMIA. KÖNYVTÁRA VIII II . : J ELSŐ FEJEZET. A kereskedelem történeti fejlődésének vázlata. Az ókor kereskedelme. A mikoron az emberek elhagyogatták azt az életmódot, amely folytonos vadászásból és kóborlásból állott, és szilárd épületekbe költözködve, a földmíveléssel kezdtek foglalkozni, következetesen szaporodtak szükségleteik. Ennek az lett a folyománya, hogy abbahagyták azt a gazdálkodást, amely kizárólag csak az egyes szükségleteinek kielégítését czélozta, és megkezdődött a munkamegosztás, ennek kapcsán pedig, kezdetben a lehető legszűkebb határok között, az ipar és a kereskedelem. Az emberek kicserélték készítményeiket. Ilyen értelemben vett ipara és kereskedése volt az aegyptomiaknak, indusoknak, assyroknak, babyloniaiknak, stb. népeknek, akik az emberi művelődés legrégibb helyein laktak. Az említett népek iparának felvirágzásával hovatovább mind érezhetőbbé vált a termesztmények kölcsönös kicserélése. De ez a kicserélés csak ritkán történt közvetetlenül, hanem a termelő népeket fölkeresték olyan népek, akik részint termésezetszülte rátermettségük, részint pedig országuk földrajzi viszonyainál fogva kiválóan hivatva voltak arra, hogy a termesztmények és készítmények kicserélését közvetítsék. Ilyen nép volt, az ókorban az arab és a fönicziai. A fönicziai nép Syriának azt a keskeny partvidékét lakta, amely a Libanon hegység és a Földközi - tenger közé van szorítva.,,Ez volt az ókor legnevezetesebb kereskedő népe. Ők kezdték a tengeri hajózást és a tengeri kereskedést. Ők közvetítették