Iványi Béla: Mossóczy Zakariás és a magyar Corpus Juris keletkezése (1926)
IV. Jogbizonytalanság a XV-XVI. században Magyarországon. Ennek okai a törvények meg nem tartása és nem ismerése, mert a törvényszövegek hozzáférhetlenek. Ez készteti Mossóczyt a decretumok összegyűjtésére és kiadására. Az első magyar Corpus Juris kiadásának története
55 városnak nem küldték meg hivatalból a törvényszövegeket, hanem azokat maga szerezte meg. Azzal, hogy a megyéknek, városoknak a törvények szövegét megküldték, a kihirdetés ténye még befejezést nem nyert, mert hiszen magával a megküldéssel a törvényt ismerni óhajtó közönség a törvényszöveghez hozzá nem jutott, gondoskodni kellett tehát arról, hogy a megyékben, városokban a törvény szövege publikussá legyen, hogy azt mindenki megismerhesse. A vármegyékben a törvények kihirdetése, publikussá tétele csak úgy történhetett, mint a helyhatósági szabályrendeleteké, hogy t. i. a vármegye jegyzője a megye közgyűlésén összesereglett közönség előtt a törvényszöveget felolvasta és megmagyarázta. Más volt azonban a gyakorlat a városokban. Úgy látszik ezekben a városházán lehetett valami hirdető tábla-féle, ahol a törvényt magát közszemlére kifüggesztették, amint hogy pl. Eperjes városa 1544-ben beszerez egy ilyenféle táblát „pro applicandis legibus.“ A XVI. században a törvényeknek a vármegyék számára való megküldése már rendszeresen történt, s úgy látszik a törvények kikézbesítése a magyar kamara feladata volt.94) Nyilvánvaló mindezekből, hogy a középkori (XV—XVI. századi) magyar törvények kihirdetésének és nyilvánossá tételének e módjai épen nem nevezhetők ideálisaknak. A törvények szövegéhez a törvényjogot ismerni óhajtó közönség csak úgy fért hozzá, ha elment a törvénynek élőszóval való kihirdetésére. Már most, amennyit a felolvasott szövegből ki-ki jól-rosszul megértett és emlékezet 94) 1522. november 12-én Garadnán Abaúj vármegye közönsége közgyűlést tartván, ott „unanimi conclusione“ bizonyos szabályrendeletet alkotott, amelyet írásba is foglaltak. E statutum az oklevélen olvasható feljegyzés szerint: „Lecta et interpretata coram communitate nobilium per notarium.“ Ha így publikálták a megyék a statútumokat, akkor annál inkább az lehetett a decretumok kihirdetési módja is. — (Máriássy család levéltára Márkusfalván, új rendezés.) — 1544. „Ex.posita in calculationem. De tabula pro applicandis legibus den. 18.“ Eperjes város 1538—44. évi számadáskönyve 673. 1. — 1572-ben a kamara kézbesíti a törvényszövegeket. Ld : Függelék.