Gombocz Endre (szerk.): Természettududományi lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományi fogalmainak magyarázata (1934)
A
Archaeofita, 1. Adventiv növények. Area (areal) elterjedési terület, valamely növényfaj vagy más rendszertani egység (nem, család stb.) legszélső előfordulásait összekötő vonal bezárta terület. Lehet össszefüggő (kontinuus), szétszakított, több kisebb területből álló (diszjunkt), diszkontinuus (egy nagyobb elterjedési terület mellett kisebb exklavek-foltok), diszperz (csak egyes termőhelyek, semmi összefüggés). Az A. határait fiziográfiai (hegység, tengerek), edafikus (idegen talajnem), klimatikus viszonyok szabják meg, utóbbiak megváltoztatják a faj versenyképességét, azaz idegen klímához alkalmazkodott fajokkal szemben tért veszít. Eurypecikus (1. ott) fajok rendesen nagy elterjedésűek. Az A.-határok változók, progresszív fajok új területeket hódítanak meg (előőrsök, pionírok révén), míg kihalóban lévő, regresszív fajok fokozatosan visszahúzódnak, a magányos előfordulások itt maradványoknak (reliktum, 1. ott) tekinthetők. Jelentős földrajzi és klimatikus határvonalak sok faj elterjedését is határolják (flóraválasztóvonalak, vegetációvonalak) a két érintkező terület közötti flórakontraszt alapján történik a flóraterületek felosztása. S. R. Argentometria. A csapadékos térfogatos analízis azon ága, amely halogenid-, cyanid- és rhodánsók mennyiségének megállapítására rendszerint ezüstnitrát-oldatot alkalmaz, meghatározván, hogy mennyi mérőoldat kell ahhoz, hogy a keresett ion teljes menynyiségében oldhatatlan ezüstvegyületté alakuljon. A végreakció észlelésére indikátorul káliumkromátot vagy újabban adszorpciós indikátorokat (például fluoresceint) használnak, a rhodan-sók mérésénél pedig valamely ferri-só oldatát. Mivel az ezüstnitrát kellő tisztaságban előállítható, külön titer-anyag alkalmazása nem feltétlenül szükséges. Sz. L. és V. A. Argináz. Arginint guanidinre és ornithinre bontó fermentum. T. H. Arginin (Guanidina aminovaleriansav). Minden fehérjében előfordul 0*3 (elaetin)—88*8 (scambrin) mennyiségben. 1887-ben Schnitze és Steiger írták le először. Normális szervezetben teljesen elég. T. H. Arktotercier flóra, 1. Flóratörténet, Glaciális flóra. Árnyékolás az az eljárás, amelynek a célja, hogy a rádiókészülék egyes részeit egymás hatásától vagy külső zavaroktól megvédje. A váltóáramokat vezető áramkörök, különösen nagyfrekvencia esetében, elektrosztatikus vagy elektromágneses erők által hatnak a többi vezetőre. Ennek meggátlása céljából fémből készült válaszfalakat, a tekercseket körülzáró fémdobozokat, fémes bevonatokat használnak, amelyeket állandó feszültséggel, a földdel kapcsolnak össze. Az árnyékoló fémfalak elég messze legyenek az áramköröktől, különben csillapodás jön létre. V. M. Árnyékolórácsú lámpa, 1. Többrácsos elektroncsövek. Arrhenius - disszociáció elmélete, 1. Elektrolitos disszociáció. Arsacetin, gyógyszer, acetil-paraamido-fenil arzénsavas nátrium (acetilezett azoxyl), cm. со . NH . mm . AsO(OH)ONa. Arsamon (arsotonin), monometil arzénsavas nátrium, СНз ■ AsO . (ONa). Arthus-jelenség, lényege, hogyha kísérleti állatnak (pl. nyúlnak) 5—6 naponkint más fajt (pl. lósavót) fecskendeznek a bőre alá, akkor az első 3—4 alkalommal a savó simán, minden helyi rendellenesség kifejlődése nélkül eloszlik, felszívódik; a további befecskendezések után és helyén mindinkább tömöttebb duzzanat, sőt szöveti elhalás is következik be, jeléül annak, hogy a szervezet az idegen fehérjével szemben az előrement kezelés folytán érzékennyé, allergiássá vált (1. Anafilaxia, Allergia). P. H. Arvideserta, kultúrnövényszövetkezetek. Biotikus jellegű, nyílt növényszövetkezetek, a mezőgazdasági stb. kultúra talajukat állandóan háborgatja (v. ö. Mobilideserta). Talaj táplá-