Kritika 1. (1972)
1972 / 2. szám - Rózsa György bevezetője és összeállítása: Petőfi
PET A költő születésének közeledő 150 éves évfordulója alkalmából bemutatjuk azokat a ránkmaradt képmásait, amelyek rövid életében természet után készültek róla és amelyeket a modern tudományos kritika hiteles dokumentumokként tart nyilván. Írott adatok mellett és azokat kiegészítve e képek arra a kérdésre adnak választ, hogy milyennek látták a kortársak Petőfi Sándort. A halála után keletkezett nagyszámú ábrázolással szemben az egykorú képek feltétlenül mentesek az utólagos belemagyarázástól. Képeinek egyik része hivatásos vagy műkedvelő festő-barátaitól származik, akik saját kezdeményezésükből vállalkoztak arcvonásainak megörökítésére. Mezey József 1846-ban szerény eszközökkel megoldott, de mégis közvetlen és őszinte hatású, kisméretű olajfestményt, Törökfalvi Pap Zsigmond pedig 1847-ben ceruzarajzot készített róla nagybányai bányalátogatása emlékére. Utóbbi lap hátlapján néhány vázlatot találunk Petőfi profilképével. A történeti festő Orlay Petrich Soma, Petőfi távoli rokona, három kompozíciót festett a költőről, mindegyiket több példányban. Az 1848-as évszámmal jelzett mellkép közülük a legsikerültebb. Rendkívül közel áll ehhez a Petőfit íróasztala mellett ábrázoló egészalakos változat, amely feltehetően szintén még a költő életében készült. A harmadik festményen Petőfi parasztszéken ülve jelenik meg előttünk. A kompozíció mesterkélt beállítása arra mutat, hogy ezt a képet a művész már az ábrázolt halála után, emlékezetből fejezte be. A Petőfi-képek másik csoportja a gyorsan növekvő népszerűségű költő, majd a politikai életbe egyre aktívabban beavatkozó forradalmár alakját kívánta szélesebb körben ismertetni. A magyar biedermeier népszerű arcképfestője, Barabás Miklós háromszor választotta modelljéül Petőfit szerkesztője, illetve kiadója megrendelésére akik a képek elkészíttetésével és sokszorosíttatásával járó kiadásokat saját üzleti érdekükből szívesen vállalták. Az első litográfia 1845-ben jelent meg a Pesti Divatlapban. Barabás mester 1846-ban keletkezett tusrajzáról Tyroler József a forradalmi szerepléséért börtönbüntetést szenvedett grafikus készített rézmetszetet, amelyet az 1. Orlay Petrich Soma olajfestménye, 1848. (Nemzeti Múzeum) 2. Barabás litográfiája, 1845 3. Pap Zsigmond ceruzarajza, 1847. (Petőfi Múzeum) 4. Mezey József olajfestménye, 1846 (Nemzeti Múzeum) 5. Tyroler József rézmetszete Barabás nyomán, 1847