Kritika 25. (1996)

1996 / 4. szám - Szombathy Bálint: Kisbácskai sógortudomány

A magyar festészet remekeit mutatják be a MŰVÉSZETI POSZTERKÖNYVEK A nagyméretű, kiváló minőségű reprodukciók segítségével mindenki megteremtheti saját „képzeletbeli múzeumát". CSÓK ISTVÁN HAT POSZTER • SIX POSTERS • SECHS POSTERS KLtnsmwüf. FELESÉGE ARCKÉPE TÁMÁR ZÜZÜ KAKASSAL „HONNI SOIT QUI MAL Y PENSE..." KERESZTAPA REGGELIJE AMALFI HINTA MAJÁLIS LÉGHAJÓ ŐSZI TÁJ NYÚLLAL VIRÁGZÓ ALMAFÁK PIPACS A MEZŐN Minden poszterkönyvben hat, 435x310 mm nagyságú, kiemelhető poszter, valamint a művész életrajza és a műalkotások elemzése. Megvásárolható 1495 Ft-os áron minden jobb könyvkereskedésben vagy megrendelhető közvetlenül a kiadótól. KULTURTRADE KIADÓ 1027 Budapest, Margit körút 64/B. Tel.: 175-7288 Fax: 202-7145 KISBá­­ni Tu­mis Kiadó ajánlata K­ilencvenegy októberének egyik sötét éj­szakáján Máriás Béla felkapta doktori retiküljét és felpattant az első budapesti gyorsra. Kilencvenkettő nyarán Bada Dada, az újvidéki Tolsztoj utca „Dzsimi Hendrik­­sze” is összecsomagolta vándortarisznyáját és észak felé távozott. Az emberi elme eme elemen­táris emigrációja új fejezetet nyitott hőseink életé­ben: a magyar fővárosban működésbe lendült a Jugoszláv Tudományos Akadémia kihelyezett ta­gozata, lobogóján a következő jelmondattal: „tu­dományos tapasztalat láda sörtől az asztal alatt”. A közép-kelet-európai metropolis kulturáltabb fele, amely mindaddig kizárólag a zombori Sógor együttes muskátlizenéjének káprázatában élt, kénytelen volt tudomást szerezni a „sógorizmus” szindrómájának egy újabb vetületéről. A jeles tu­dós testület ugyanis páratlan konceptuális tettre szánta rá magát: feleségül vették szülővárosuk - Újvidék - szőke ciklonjait, a Hornyik-nővéreket, így hát a fenti zászlós jelmondat - érthető okokból - hamarosan érvényét vesztette, ám az élet ettől még nem vált teljesen céltalanná. Hőseink megmérettetése a családi élet porond­ján új tartalmakkal színezte különben sem szürke mindennapjaik palettáját. Az élet friss szenzációit nem annyira a „nagyvárosi ikonok” élménye kí­nálta fel, mint inkább a magánélet bizonyos fokú megállapodottsága, ami munkásságuk tekinteté­ben is új minőséget hozott: megnyitotta számukra a professzionális érettség fejezetét és ablakot nyi­tott arra a végeláthatatlan óceánra, amelyben szel­lemi rokonaik, a szentendrei Bizottság Együttes tagjai már javában lubickoltak. Délvidék bárdjai az új környezetben sem tétlen­kedtek: öt esztendő leforgása alatt három kazettá­juk jelent meg, ráadásként pedig legutóbbi, Viga­dó Galéria-beli szereplésük ürügyén Égevő című reprezentatív albumuk is alakot öltött, Bada Dada pedig - munkaadójának, a Varga Stúdiónak kö­szönhetően - előállította a világ egyik legtömé­nyebb rajzfilmes ars poeticáját, amely hatszor olyan erős, mint a híres Halls mentolcukorka, ma­radékkal adagolva. Hazudnék azonban, ha azt mondanám, hogy az új élettér a továbbiakban cseppet sem befolyásolta a Tudósok művészetének stiláris jegyeit és tartalmi kiszögelléseit. A Dr. Máriás opusában kibontako­zódó zakófilozófia például tipikus budapesti él­ményt revelál. A Kleider Bauer ruházati áruházak kirakatait bélelő konfekció az uniformizáltság jel­képe, ugyanakkor jelentős szemantikai foglalat, amelyben maga a halál húzódik meg. Mert a halál nem más, mint „egy zakóba varrt bélés a szív felett hordva”. A zakó tehát - konfekcióként - egyetem­­leges támadási célpont, ám az igazi Tudomány meglátja benne a humanista vonást, s amikor a nihi­lizmus oltárán áldozatként kínálja fel, kitör belőle a fájdalmas sóhaj. Hiszen van-e szomorúbb látvány, mint Dr. Máriás padlón heverő, összekötözött zakó­ja? Mert egy hulla képe sem mindig ily megrázó. De nemcsak a zakóval van ez így, hanem - az új album tanúsága szerint - az asztallal, a sapká­val, a kalappal, a fotellal, a cipővel is. Dr. Máriás tárgyaival megtörténik mindaz az abszurditásig vitt eseménysor, ami a mesékben szokott a hősök­kel. Párhuzamosított költeményeinek és rajzainak elképzelt valóságában nem az ember munkál, ha-26 KRITIKA

Next