Kritika 30. (2001)
2001 / 5. szám - Molnár Gál Péter: A Moulin Rouge, avagy egy kávéház metamorfózisai
2001. május Operettszínházban. A 4 felvonásos játék díszletét Eric Angelóval együtt jegyezte, vagyis a divatos portréfényképész elemeit építette be a látványba. Fedák a darab csillaga. Párja Hegedűs Gyula. Mindössze 17 előadást ér meg. Lassanként alkalmazzák önállóan jelmeztervezőként. Brad Hall-Stanley Lupio: Ez hát a szerelem! című operettjéhez (1929), amiben Jávor Pál másodjára mutatkozik be Pesten, mert éppen egy évvel korábban a Magyarban a színikritikus Egyed Zoltán: Égő szoknyájában egyszer már megbukott. Első önálló díszlettervezése Lengyel Menyhért színészfivérének, Lengyel Józsefnek 11 A nagy börtön című tíz képből álló szibériai hadifogolydrámájához (1929), Zsolt Béla: Erzsébetváros című pesti életképéhez tervez a Fővárosi Operettben. Amikor Kabos Gyula a Fővárosi Művész Színház cégérrel folytatja, Eric a tervező. De nincs siker a Nagymező utcában. Se neki, se Kabos színházának. Még a daraboknak sem. Lajtai Lajos Sisters című operettjét műsorra tűzik, majd átengedik a Király Színháznak, a tervezővel együtt. Titkos Ilona a primadonna, Bársony Rózsi a szubrett. Döntőbb sikert azonban Ábrahám: Viktória című operettjével arat a Királyban (1930). Végigkíséri európai bemutatóin tervezőként: Bukarestben is, de Bécsben is. A Fővárosi Operettben ugyanezen időben föltűnik egy másik tervező, ugyancsak Bús Fekete (és Góth Sándor) Vihar a Balatonon című zenés játékának tervezőjeként, valódi mutatós sikert azonban csak Fényes Mayájának kiállításával ér el Gyarmathy E. Miklós. Az „E” valódi nevének, az Ehrenfeldnek a kezdőbetűje. 1933 óta a Folies alkalmazza a következő fél évszázadot megszabó művészt, aki még Pesten a vendégszereplő Josephine Bakernek tervez, amikor az a Royal Revüben játszik. Baker asszony hírverése nyomán bekerül az éppen ötvenedik évét ünnepelő Folies-ba. Belőle lesz 1933 után Párizsban Michel Gyarmathy (1908-1997), a Folies Bergére tervező-rendező művészeti igazgatója, résztulajdonosa. Eric tervezői pályájára a Moulin Rouge-ban jut el, miként Gyarmathy is a képzőművészetet a zenével és az emberi testtel vegyítve önálló műnemmé teszi a tervezést a Folies-ban. Eric a helyiséget teljes egészében átalakította, a ruhatár közvetlen a bejáró mellett volt. Onnan jobbra az iroda, vele szemben a konyha. A bejáróban volt a bárpult, magas székekkel. Onnan bejáró a helyiségbe, a bejáró közepén elhelyezett zenekarral. Könnyen elfért a 8 tagú zenekar, mert hangfalak és más gépezetet még nem voltak csak jó zenészek. Művészek, akik drótok és dugaszok nélkül is remekül muzsikáltak. A zenekar két oldalán volt a közönség bejárója-kijárója, a pincérek közlekedője, a műsor szereplőinek bevonulóhelye. A bejáró szélessége egy méter volt. A parkett, a közönség tánchelye, a táncműsor azon történt. A helyiségben körben elhelyezett földszinti páholyok megemelt dobogón, előttük kis parkettasztalok. Az emeleten körben páholysor. Mögötte pihenő kanapékkal, fotelekkel. A mennyezeten gipsz stukkós keretbe foglalt, rüffelt selyem brokát baldachin takarta el a régi Orfeum télikertjének architektúráját. Középen gyönyörű, soklángú üvegcsillár függött. „Miután színpadot szerettünk volna csinálni, mindenáron, találtunk egy kedvező megoldást. A zenekar fölé egy »lift-színpadot« készítettünk, 400 x.200 cm alapterülettel, két szűk oldalfeljáróval. A színpad a műsor idejére leereszthető volt a zenekar fölé. ”12 Díszletnek mégsem volt hely. A revü látványát a jelmezek pótolták. Forgó Gábor, a divatos belsőépítész megtervezte és berendezte a gipsz stukkós helyiséget. Az Arizona Pipacs Szalonjának mintájára a ruhatár előteréből és az áthelyezett irodahelyiségekből kialakították a Kis- Moulin-t. A külön szalon a szeparék feláldozásával járt. Azokat áthelyezték az erkély négy sarkába, bár ott elvesztették vonzó sikamlósságukat. A „meleg hónapokban” hűtötték a Az Arizona görlyei helyiséget: a pincében elhelyezett nagy ventilátor légcsatornájába naponta több jégtáblát raktak, így fújtak be hűtött levegőt a terembe, ahol kétoldalt oszlopos konzolokra páros jégtömböket raktak, beléjük fagyasztva egy-egy alulról megvilágított vörös rózsaszálat. Bigin revü az első műsor címe. A híres, népszerű Bigin volt a slágere. Itt jelent meg első alkalommal a 14 lányból álló tánckar. Melléjük szerződtette Flaschner a Kővári-duettet, valamint két szólótáncosnőt. Megcsinálta a pesti revüt. Az éle, a szóbeli vicc, a szellemesség éjjeli tanyáját. Flaschner vezérkarával -Kellér Dezsővel, Halász Rudolffal, Jimmy úrral és Vogellel - kialakított egy eredeti pesti lokálműfajt, a burleszkrevüt. Ha a magyar rendezéstörténet jelentős személyeiről szólunk, rendre említetlen marad Jimmy úr. Simonyi (Schwarcz) Béla (1900. október 25-1980. május 1.) 1928-ban a Royal Orfeumban Jimmy és Buksi táncduettből Simonyi a férfitáncos. Egy évet táncol Kairóban, onnan Párizsba megy, a Folies Bergére szerződteti. Jimmy úr a Jimmy és Buksi duettel itt szerepel. Majd hazatér Pestre. Ő honosította meg a Blackbottom és a Shimmy táncokat. Táncos volt, koré- 17