Kritika 32. (2003)
2003 / 3. szám - Kádár Judit: Az antiszemitizmus jutalma. Tormay Cécile és a Horthy-korszak
12 . Szövetségét az új uralkodó osztályok hatalomra kerülésüket követően nyíltan és látványosan támogatták: már az 1922. évi közgyűlésen részt vett Horthy Miklósné „őfőméltósága”, a főpapság képviselői és Gömbös Gyula, a MOVE elnöke. A Bujdosó könyvén, a MANSZ ötletéért és az ötlet kivitelezéséért Tormay Cécile elnyerte méltó jutalmát: köreikbe fogadták és piedesztálra emelték. Testvérei is jól jártak,44 Nő létére, 1923-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter, gróf Klebelsberg Kunó, megajándékozta a Napkelet főszerkesztői tisztével. A Bujdosó könyvet és korábbi műveit idegen nyelvekre fordíttatták, saját maga által építeni kezdett kultuszát tovább építették. Marie Curie halála után 1935-ben Magyarország őt delegálta a Nemzetek Szövetsége szellemi együttműködéssel foglalkozó bizottságába 45, majd 1937- ben irodalmi Nobel-díjra jelölték (O’Neill kapta). Horthy Miklós Corvin-lánccal és a katonai érdeméremnek számító Signum Laudis díszjelvénnyel tüntette ki. Az uralkodó osztályok óriási személyes szolgálatot is tettek az írónőnek. 1925-ben Tormay Cécile kínos botrányba keveredett: válópere során gróf Zichy Rafael hatvan tanút (inasokat, szobalányokat, kocsisokat) felsorakoztatva azzal vádolta meg feleségét, a félig olasz származású Pallavicini Edina grófnőt (aki egyébként tevékeny szerepet vállalt a MANSZ-ban, és ő volt a Napkeletet kiadó Magyar Irodalmi Társaság elnöke is), hogy szerelmi viszonyt folytat Tormay Cécile-lel. Zichy grófné és az írónő ellentámadásra kényszerültek, és rágalmazási pert indítottak a gróf ellen. Mint a korabeli - virágnyelven fogalmazó - sajtó beszámolt róla („a vád anyagát nemigen lehet ismertetni, mert az nem bírja el a nyomdafestéket”), végül, nyilvánvaló politikai nyomás hatására a grófot ítélték másfél év börtönbüntetésre, mivel „egy exponált politikai tábor szenvedélyes amazonjairól” volt szó.46 írásai és két életrajza tanúsága szerint nem volt férfi, aki magánéletében fontos szerepet játszott volna (a Bujdosó könyvben apját csak megemlítette, viszont hosszan írt az őt dzsentri szellemben nevelő anyjáról, akihez nyilvánvalóan mély érzelmek fűzték).47 Irodalom iránti érdeklődését egyik nagynénje keltette fel 48, világnézetét Zichy grófné befolyásolhatta. Élete során nem Pallavicini Edina volt az egyetlen „olasz kapcsolata”. Háború előtti írói imázsát is egy szicíliai származású olasz nő, Francesca ’Orsay segítségével alakította ki, akihez tizenöt éven át tartó szoros kapcsolat fűzte -1899 és 1914 között húsz alkalommal kereste fel Olaszországban. Neki köszönhette, hogy megismerte „az olasz fasizmus Keresztelő Szent Jánosaként számon tartott” Gabriele D’Annunziót 49, majd ennek az ismeretségnek révén jutott el a kor egyik legismertebb írójához, Anatole France-hoz. (Míg France-nak később nem tudta megbocsátani antiszemitizmus elleni kiállását a Dreyfus-perben, még róla írott nekrológjában sem, D’Annunzióval történt megismerkedésének emlékét melegen ápolta, a költőről írt cikkét több alkalommal újra publikálta). Élete utolsó évtizedében „hűséges osztályosa” gróf Ambrózy-Migazzi Lajosné volt, együtt éltek közösen vásárolt villájukban Mátraházán. Ekkoriban már a grófné szerkesztette A Magyar Asszonyt, s Tormay Cécile halála után összegyűjtött műveit is ő rendezte sajtó alá.50 Ironikus, hogy a korban szexuális aberrációnak, „fajtalanságnak” tartott - a „felsőbb körökben” minden bizonnyal ismert - leszbikussága és antifeminizmusa ellenére ő lehetett a két világháború közt működő legnagyobb létszámú nőszervezetének vezetője és a rendszer emblematikus nőírója. Korántsem véletlen azonban és a Horthy-rendszernőpolitikájára és fasizmus iránti vonzódására egyaránt fényt vet hogy a temetésén megjelenő kormányzó és felesége „a legnagyobb magyar asszonynak” felírással ellátott koszorúján e rangkórságtól szenvedő korban titulusaik megjelölése nélkül mindössze ez állt: „Tormay Cécile-nek mélységes kegyelettel Horthy Miklós és Magda”. KÁDÁR JUDIT JEGYZET 1 Tormay Cécile: Bujdosó könyv. Feljegyzések 1 918—1919-ből. HI. köt. 4. kiad. Budapest, Pallas, 1926. (A továbbiakban a szövegben zárójelben szereplő oldalszámok erre a kiadásra vonatkoznak.) A harmincas évek elejéig magyarul legalább 20 000 példányban megjelent könyvet az első világháború után az uralomra jutott jobboldal többek közt franciára (Le Livre proscrit, 1925) és angolra is lefordíttatta (An Outlaw's Diary, 1923-24), ezt a szerepet szánva e műnek, hogy az antant hatalmak köreiben híveket toborozzon a magyarországi határrevíziónak, illetve a baloldali eszmék és a kommunizmus (a Szovjetunió) elleni fellépésnek. 2 „írd meg a naplódat, eljön még az a kor, amelyik megérti" - tanácsolta neki Kállay Erzsébet, Zita királyné egyetlen magyar származású udvarhölgye. Bk, II. 40. 3 Szávai János: Magyar emlékírók. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988.46. 4 Hans-Robert Jauss elmélete alapján a magyar olvasók emlékező prózával kapcsolatos elváráshorizontjáról, és annak XIX-XX. századi változásairól idézett műve A műfaj című fejezetében részletesen ír Szávai János. (Lásd különösen 39-45.) 5 Horváth János: Tormay Cécile írói pályája. Napkelet, 1927. 5. sz. 300. 6 Philip Lejeune: Le pacte autobiographique. Nouvelle édition augmenté. Edition du Seuil, 1996. 36. 7 A Kőfaragó utca átnevezéséről: Tormay Cécile utcája (vezércikk). A Magyar Asszony (a továbbiakban: AMA), 1938. XVII. évf. 5. sz. márc. 1.; Tormay Cécile-emléktábla egy balassagyarmati házon. AAAA, 1939.19. sz. okt. 1.431. 8 Olneyt idézi Paul John Eakin, Fictions in Autobiography. Studies in the Art of Self-Invention. Princeton, New Jersey: Princeton University Press, 1985. 22. 9 A világháború előtt két sikeres regénye is megjelent: az Emberek a kövek között (1910), illetve A régi ház (1914). A művekről a kritika is kedvezően írt. 10 „És a tömeg bután és egykedvűen megy a tegnapi úton tovább. Vak birkanyéjak és megvakított ökörcsordák, beláthatatlan világtalan gulyák követik törtetve elvetemült kolomposukat [Károlyi Mihályt] a szakadék felé." (1.122.) 11 [Kállay Miklós?]: Tormay Cécile élete és munkássága (1876-1937). In: Tormay Cécile. Szerk. Kállay M. H. n., é. n., [3.] 12 Anyja testvére és nagyanyja unokaöccse. Hankiss János: Tormay Cécile. Budapest, Singer és Wolfner, 1939. 31-32. Apja a nemességhez a Hajdú-Bihar megyei Nádudvaron vásárolt földet, de az anyai ág birtokai Erdélyben, illetve a mai Horvátország területén voltak, a háborúban tehát elvesztek. 13 Ld. Pach Zsigmond Pál: Üzleti szellem és magyar nemzeti jellem. Történelmi Szemle, 1982. 3. sz. 373-403., különösen 399. 14 Memoárjában az arisztokrácia antiszemitizmusának jellemzésére írta le Károlyi Mihály, hogy mostohaanyja, gróf Pálffy Geraldine és a bécsi udvarral szoros kapcsolatban álló barátai összejöveteleiken „franciául susogtak a zsidó szövetség és az Orient Nagypáholy világot átszövő összeesküvéséről. Itt meg voltak győződve arról, hogy minden baj, minden háború és forradalom a zsidók és a szabadkőművesek műve... ügynökei." Károlyi M., Hit, illúziók nélkül. Ford. Litván György. Budapest, Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978. 77. 15 „A Názáreti meghalt érettük [a zsidókért] is, ők pedig újra megfeszítik őt..." (I. 266.); „Kiélik magukat, nem a hasverusok többé, hazát akarnak, a mi hazánkat." (I. 263.) 16 „A forradalom démona nem egy ember, nem is egy tábor, de egy faj a többi faj között. [...] Hivatlan jön, és nem megy, hogy ha küldik. Szétszóródik, és mégis összetört... Belefészkel az országok testébe. Láthatatlanul országot szervez magának más népek országában. [...] Tagadja a haza fogalmát, és mégis van hazája, mely vele vándorol és vele telepszik meg. Tagadja a többi népek istenfogalmát, míg maga mindenütt újra építi templomát. [...] Elszigeteltségét panaszolja, és titokzatos csatornarendszerrel köti össze végtelen városát, mellyel már beépítette jóformán az egész világot. Az összeköttetések és kapcsolatok megvannak. Különben hogyan lenne lehetséges, hogy a tőke és a sajtó valamennyiük kezében ugyanegy célt kövessen az egész világon át..." (II. 75-76.) 17 A mű első kiadása valamikor 1920 folyamán jelent meg; az első zsidótörvényt, amely az egyetemeken korlátozta a zsidó hallgatók számát, az év szeptember 26-án szavazta meg a nemzetgyűlés. Pach, i. m. 398. 18 „- Szervezkednünk kellene [...] - mondotta Batthyányné [gróf B. Lajosné] - azért kérettelek. - Az asszonyokra gondoltál? - Én is [T. C.] foglalkoztam ezzel a gondolattal. Többen vagyunk, akik ugyanazt érezzük. Valaminő összefoglaló programra lenne szükség, hogy eltakarja az igazi célt: csak az asszonyok révén lehet visszavinni az elveszett hitet. Csináld meg azt a programot, és állj a mozgalom élére." (1.186.) 19 A grófné 1915-től az Országos Katolikus Nővédő Egyesület elnöke, 1918 decemberében, tehát a MANSZ létrehozását megelőzően megalapította a Katolikus Szövetséget, amely célul tűzte a főváros és vidéke bármely társadalmi osztályához tartozó nőtagjainak keresztény alapon történő megszervezését. Magyar Asszonyok Lexikona, Budapest, 1931. 1047. 20 Nyilvánvaló volt, hogy a választójogi reform keretében a nők rövid időn belül szavazati jogot kapnak. 1917-ben a Wekerle-kormány a 24 éven felüli, polgárit végzett nőket, és az írni-olvasni tudó hadiözvegyeket, valamint a nők közül azokat ruházta volna fel választójoggal, akik egy ötszáz tagú intézmény elnöknője vagy a tudomány, vagy művészet terén érdemei vannak". Valószínűleg éppen a felsőbb osztályokhoz tartozó nők szavazatainak megszerzése érdekében alapította meg gróf Apponyi Albertné a konzervatív, ultranacionalista katolikus nőszervezet, a Nők Választójogáért Küzdő Ligát; a felekezetek fölötti szervezet létrehozásával azonban növelhették a jobboldali női szavazatok számát. 21 Ádám Magda: A két királypuccs és a kisantant. Történelmi Szemle, 1982. 4. sz. 668. Nemcsak Mikes János volt legitimista, az egész magyar püspöki kar „széles körű propagandát fejtett ki a Habsburg-restauráció érdekében", külpolitikai válságba sodorva ezzel az országot. I. m. 665—666. 22 1918-ban a baloldali sajtó „mindennek életére tört, ami nekünk értékes és drága, hadat üzent a családi élet tisztaságának, az otthon szentélyének, a nemzeti erkölcsnek és hitéletünknek. [...] Akkor fogadtuk meg mi, magyar asszonyok, hogy csak ezt a sajtót fogjuk támogatni egész szívvel, ezt a keresztény és nemzeti irányú sajtót, amely a mi legszentebb értékeinkért velünk és értünk él és dolgozik". Barta Ilona, A Magyar Asszony főszerkesztőjének indítványa a keresztény nemzeti sajtó támogatásáról. AMA, 1929. 1. sz. 17. 23 Ő volt az, akinek sógora, Mikes János a Horthy-korszakban a liberális Világ felháborodott írása szerint „a francia fogadalmakat megelőző idők bíborosod megszégyenítő fényűzéssel" rendeztetett be egy lakosztályt püspöki palotájában. Világ, 1925. nov. 28. 6. 24 Hankiss, i. m. 101. 25 A Bujdosó könyvben megtalálható minden rágalom, amelynek alapján a volt köztársasági elnököt később, 1923-ban egy hozáárulási és birtokelkobzási per során megfosztották vagyonától. Az írónő bizonyára már ekkor befeketítette Károlyit a legendás 48-as tábornok, Türr István Olaszországban élő, jobboldali, később fasisztává lett lánya, Türr Stefánia előtt, aki valószínűleg „az olasz kormány egyenes megbízásából" tapogatódzott az ellenforradalmi körökben, s aki 1921-ben szerepet játszott abban, hogy a Károlyi családot kiutasították Olaszországból. (I. 316-317.; Károlyi M., i. m. 220.) A Bujdosó könyvnek köszönhető, hogy az antibolsevista Amerikai Védelmi Liga elnökénél, a szenátor S. Stanwood Menckennél elérte, hogy Károlyiékat kitiltsák az Egyesült Államokból is. (AMA, 1925. 5-6. sz. 191.; Károlyi Mihályné: Együtt a száműzetésben. Ford. Balabán Péter. Budapest, Európa K., 1985. 142.) 26 Tormay Cécile országos elnök beszéde a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének közgyűlésén. AAAA, 1922.11. sz. 3. 27 Kiss Károly főtitkár jelentéséből a MANSZ tizedik, jubiláris közgyűlésén. AAAA, 1929. 1. sz. 9. 28 Egy Tormay-kéziratra hivatkozva közli Hankiss, i. m. 177. 29 A AAANSZ politikai osztálya beszámolója. AAAA, 1926. 11. sz. 9. A szervezet háziipari szakosztálya ingyenes szövőszéket osztott és háziipari tanfolyamokat szervezett (kéziszövés, zsákszövés, csipkekészítés, iparművészet, kézimunka, suskófonás, gyékény- és kosárfonás); a költségeket az Iparügyi Minisztérium állta. 30 A numerus clausus kérdéséről. AAAA, 1926.11. sz. 319. 31 Ha Izrael a király. Tharaud János és Jeromos után franciából. Ford. Régnier Viktor. Napkelet, 1924. 1-12. számok. 32 Napkelet, 1926. 4. sz. 328-335. 33 A forradalmak után emigrációba kényszerült politikusok „a magyar nemzet organizmusaiba kívülről behatoló kóros elem voltak, amelyet valóban az utolsó pillanatban sikerült a magyar fajnak kivetnie magából". Mályusz Elemér: A vörös emigráció. Napkelet, 1931.1. sz. 12. 34 Például: „tanár", Akikből nem kér a magyar irodalom. 1939. 4. sz. 348-352.; Gallus Sándor: A zsidókérdés a fascizmusban. 1939. 5. sz. 418-424. 35 Napkelet, 1928. 8.sz. 587., 593. 36 AMA, 1922.11. sz. 19. 37 AMA, 1924. 9. sz. 233. 38 AMA, 1929. 3. sz. 84. 39 Juan J. Linz: Some Notes Toward : Comparative Study of Fascism in Sociological Historical Perspective. In: Fascism. A Reader's Guide. Analyses, Interpretations, Bibliography. Ed. by Walter Laqueur. Berkeley and Los Angeles: Univ. of California Press, 1976. 7-8., 16. 40 Hohenlohe herceg 1922. novemberi „lemondása" után „állása" betöltetlen maradt. AAAA, 1922. 11. sz. 14. Feladatkörét valószínűleg Kiss Károly főtitkár vette át. Őt 1930 júniusában Klebelsberg Kunó kultuszminiszter vezető tanfelügyelővé nevezte ki, ezt követően főtitkár helyett „kiküldött bizottság" irányította a szövetséget. AAAA, 1930. 6. sz. 18. 41 T. C. országos elnök beszéde a AAANSZ közgyűlésén. AAAA, 1922. 11. sz. 5. A AAANSZ ülésein Tormay Cécile-t 1926-tól „vezérének szólították. 42 1933-ban jelent meg történelmi regénytrilógiája első kötete, Az ősi küldött. 43 Tormay Cécile: Küzdelmek - emlékezések. Budapest, Singer és Wolfner, 1939.161. 44 Tormay Béla, a Magyar Királyi Posta-takarékpénztár vezérigazgatója, Tormay Géza a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. ügyvezető elnöke lett. 45 International Commission of Intellectual Cooperation, League of Nations. Baranyai Zoltán, Tormay Cécile és a Nemzetek Szövetsége. Napkelet, 1937. 5. sz. 309-310. 46 Népszava, 1925. nov. 19. 9. és nov. 28.1. 47 Nők iránti szexuális érdeklődéséről a Bujdosó könyvben Tormay egy idilli tájleírása árulkodik: „Soha sem láttam szebbnek még a kertet. A reggelben, mintha ölelésre tárta volna ki magát. Az árnyék alatt fehérre halványult az orgona. Kinn bíborvörösre izzott a napon. A mohos vén celtisek között fehér testű leányok az összebúvó nyírfák" (II. 168.). 48 Anyai nagyanyja unokaöccsének felesége, Tüköry Alajosné Falkenberg Paula. Hankiss, i. m. 32. 49 Michael A. Ledeen: The First Duce. D'Annunzio & Fiume. Baltimore-London, The John Hopkins University Press, 1977. vii. 50 AAAA, 1938.13. sz. 289. „A „Magyar Asszony" szerkesztője maga is dús energiaforrás volt, s életét már évek óta Tormay Cécile-nek és alkotásainak áldozta." Hankiss, i. m. 202. 2003■ március