Kritika 32. (2003)
2003 / 1. szám - Almási Miklós: Hány Bentley...?
2003 január tak a barátai és üzletfelei, vagy a kockázatok egyenlege hirtelen buktatóvá fordult. Az egyik fotón például szerepel Dicső Gábor, annak idején káprázatosan repülő cégének (Kontrax) hirtelen összeomlása keltette az első megrendülést a közvéleményben. ilyen is van? - kérdeztük, mivel először derült fény arra, hogy nem mesebeli történet a gazdagság Big Bangje. Szóval: a kockázat kemény dolog, nem mindenki bírja - tervezése, kijátszása tehetség, habitus, szerencse és még ezernyi egyéb (titokzatos) tulajdonság dolga... És akkor még a simliről, a kelet-európai politikai összefonódásokról, lenyúlásokról, sötét ügyletekről, nem szóltam. Ez nem Capitaly. Igaz, még a felsorolt elemek összege sem kapitalizmus - természetét (színét-fonákját) viszont illene már megtanulnunk, ami valahol mégis az ilyen elemi strukturális szabályok elsajátításánál kezdődik. Ezzel az aranykönyvvel viszont az a baj, hogy megáll a közhiedelemnél: mije van, mit venne belőle? Bocs, a könyv persze többet is mond, ha beleolvasol, másról is szól, de sem a működésre, sem a titokra nem derül fény - tán nem is mondhatná el, mert az már üzleti titok lehet, meg nem is műfaja, ám valahol itt kezdődne a közvélemény iskolázása. Ebben a változatban marad az irigykedés. De ezt sokszor elmondták már. Az is igaz, hogy a fejlett országokban sincs nagyon másképp. Bár a 100-as, 500-as listákat olvassák, tudják, többnyire tényleg dicsőségtáblára teszik, de például most, mikor fény derült Jack Welch (a GE volt főnöke) fizetésére és még inkább a plusz juttatásaira, kitört a botrány. Pedig - hogy megint csak a kapitalizmus törvényeire emlékeztessek - az, hogy neki kétmilláért béreltek Manhattanben lakást (személyzettel stb.), meg repülőt kapott, meg ezer más nem pénzben kifejezhető juttatást, az a cég oldaláról nézve adókímélő fizetség. (Költségként számolják el, ha lefordítanák az éves jövedelemre, rosszabbul járnának. Gondolom én.) Azért persze még lehet csóválni a fejet, hogy minek kell Welchnek évi száznegyven milla mellé még ennyi „apróság” nem tudja kifizetni? De nem erről szól a történet. (Mikor megfordította a céget, mikor a világ legsokoldalúbb vállalatává tette, nem kérdezte senki, mi van a zsebében...) Mutatis mutandis, hazaira lefordítva: Széles Gábor annak idején a padlóról hozta fel az Ikarust, senki nem hitt benne, cikizték, minek az erőlködés, állami pénz stb. Irtózatos meló lehetett, bár annak, hogy mekkora is volt ez a munka, nem volt sajtója. Ma sincs, pedig ő és cége (ma már nem az Ikarus, hanem a Videoton) fogja felszedni az IBM által elbocsátott jó nép jelentős hányadát. Arról nem szólok, hogy sajátos stílusával, higgadt üzleti okosságával sokat tett a magyar vállalkozói kultúra alakításáért, a vadkap lebontásáért. Ez van neve és vagyona mögött - és hogy Audi 8-assal jár, miért ne járna? Valahol tőkések nélküli kapitalizmusról álmodunk, igaz, már nem beszélünk erről, de az ilyen tálalási dolgozatok sorai között rá lehet ismerni az e fajta álmokra. Naiv vagyok, de jó lenne érzékelni/tudni mi a balkáni, vad- és európai vagy posztmodern kapitalizmus (tőkestruktúra, tőkés habitus) közti különbség; meg hogy a globális/lokális vitában több vagy kevesebb tőkeerő kellene idehaza, hogy lehet-e simli nélkül nagynak lenni? Röviden: van-e olyan, hogy „reformkapitalizmus” - mert a mai kvázi baloldali rendszerkritika valahogyan innen indul, ide tartana, bár senki sem tudja, milyen is lehet az. Szóval, hogy mi a tőkés progresszió, mi az, aminek lebontását megtapsolnánk? Tudom, hogy nem egy ilyen aranykönyv feladata az ilyesmi, bele se fér, most csak az csípi a szemem, hogy egy ilyen tálalási lista rossz irányba tereli a figyelmet. (Gondolatot.) Mindennek ellenére: jó, hogy lett egy ilyen könyv, például tudom, ki kicsoda, honnan jött, mit csinál. Műfajában az első, abba is hagyom a cikizést: megszokjuk, a következő jobb is lesz, elemzőbb és felnőttebb is. Hiánycikk volt, most van - honosodjék. ALMÁSI MIKLÓS ALMÁSI MIKLÓS A Vince Kiadó januári ajánlata ■ ____________________ 3 Lugosi Lugo László ZSIDÓ BUDAPEST A múlt és jelen képei A 2000-ben megjelent nagy sikerű Budapest 1900-2000 című albumot - amelyben Lugosi Lugo László fotóművész Klösz György századfordulós képeinek helyszíneit örökítette meg napjainkban - most a sorozat újabb kötete, a Zsidó Budapest követi, amely a fővárosi zsidóság hajdani életének színtereit látogatja sorra. A pest-budai, majd budapesti zsidóság, amely a zsidó felvilágosodás és a magyar reformkor szellemében hatalmas lelkesedéssel igyekezett asszimilálódni a többségi társadalomba, a millennium táján szárba szökkenő polgári fejlődés egyik motorja lett. Már nemcsak a hagyományos zsidó szakmákban - a kereskedelemben, pénzvilágban - tevékenykedett, hanem egyre nagyobb szerepet játszott a sajtóban, a tudományban és a művészetek terén is. Magukat magyarnak valló építészeket, festőket és írókat-költőket és műpártolókat, mecénásokat - adott a századelő prosperáló, világvárossá cseperedő Budapestjének. Mennyit látni ma az egykori zsidó életből? A vallási élet színterei, a zsinagógák, a zsidó temetők, a Rabbiképző Intézet, a Síp utcai hitközség, a Kazinczy utcában és környékén kinyitó (és becsukó) kóser éttermek, pékségek - s ami a fő: a nyolcvanas évek óta lassacskán magára találó zsidó közösség önszerveződésének újabb helyszínei: a Bálint-ház és az új zsidó iskolák. Ezeket kereste fel, és rögzítette gyönyörű képein Lugo, aki - mint fószavában Esterházy Péter mondja „Újra meg újra megnézi nekünk Budapestet". "Ezt a gazdag múltat és a biztató, újjáéledő jelent örökítik meg - ahogy Raj Tamás az ítószóban írja - Lugosi Lugo László remekbe szabott képei." Kemény táblás, védőborítóval, 167 oldal, 15,5x15,5 cm, 2795 Ft Daniel Goleman TERMÉSZETES VEZETŐ Goleman az érzelmi intelligencia elismert kutatóival, Richard Boyatzisszal és Annie McKee-vel szövetkezve tárja fel az érzelmi intelligencia vezetésre gyakorolt hatását. A szerzők bebizonyítják: a szervezetek sikereiért vagy kudarcaiért a vezetőik felelősek, mert a vezetők érzelmi állapotai, hangulatai ragályként terjednek. Ha a vezető erőt és lelkesedést sugároz, a szervezet él és virul; ha a vezető ellenséges és elutasító, a szervezetre nehéz idők várnak. Ez a korszakalkotó elmélet arra készteti a vezetőket, hogy érzelmeiket a helyes irányba tereljék, ezzel is növelve cégük teljesítőképességét és anyagi sikereit. A szerzők kipróbált módszereket mutatnak be, amelyek segítségével a vezetők megtanulhatják fokozatosan elsajátítani, fejleszteni és megőrizni érzelmi intelligencia-kompetenciáikat; munkatársaik, illetve beosztottjaik lelkesítését és motiválását; csoportjuk, illetve cégük-szervezetük egészében érvényesíteni a rezonáns vezetésmód jótékony hatását; a rezonancia segítségével növelni a cég teljesítményét. A szerzők arról győzik meg az olvasót, hogy az érzelmi intelligenciára építő irányítás a vezetés természetes módja. Kemény táblás, 328 oldal, 15,5 x 23 cm, kb. 3500 Ft Keresse a jobb könyvesboltokban vagy rendelje meg a kiadótól. 1027 Budapest, Margit krt 64/B Tel.: 375-7288, fax: 202-7145 www.vincekiado.hu