Kritika 32. (2003)

2003 / 3. szám - Kádár Judit: Az antiszemitizmus jutalma. Tormay Cécile és a Horthy-korszak

12 . Szövetségét az új uralkodó osztályok hatalomra ke­rülésüket követően nyíltan és látványosan támogat­ták: már az 1922. évi közgyűlésen részt vett Horthy Miklósné „őfőméltósága”, a főpapság képviselői és Gömbös Gyula, a MOVE elnöke. A Bujdosó köny­vén­, a MANSZ ötletéért és az ötlet kivitelezéséért Tormay Cécile elnyerte méltó jutalmát: köreikbe fo­gadták és piedesztálra emelték. Testvérei is jól jár­tak,44 Nő létére, 1923-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter, gróf Klebelsberg Kunó, megajándékozta a Napkelet főszerkesztői tisztével. A Bujdosó könyvet és korábbi műveit idegen nyelvekre fordíttatták, sa­ját maga által építeni kezdett kultuszát tovább építet­ték. Marie Curie halála után 1935-ben Magyarország őt delegálta a Nemzetek Szövetsége szellemi együtt­működéssel foglalkozó bizottságába 45, majd 1937- ben irodalmi Nobel-díjra jelölték (O’Neill kapta). Horthy Miklós Corvin-lánccal és a katonai érdem­éremnek számító Signum Laudis díszjelvénnyel tün­tette ki. Az uralkodó osztályok óriási személyes szolgála­tot is tettek az írónőnek. 1925-ben Tormay Cécile kí­nos botrányba keveredett: válópere során gróf Zichy Rafael hatvan tanút (inasokat, szobalányokat, kocsi­sokat) felsorakoztatva azzal vádolta meg feleségét, a félig olasz származású Pallavicini Edina grófnőt (aki egyébként tevékeny szerepet vállalt a MANSZ-ban, és ő volt a Napkeletet kiadó Magyar Irodalmi Társa­ság elnöke is), hogy szerelmi viszonyt folytat Tormay Cécile-lel. Zichy grófné és az írónő ellentá­madásra kényszerültek, és rágalmazási pert indítot­tak a gróf ellen. Mint a korabeli - virágnyelven fogal­mazó - sajtó beszámolt róla („a vád anyagát nem­igen lehet ismertetni, mert az nem bírja el a nyomda­­festéket”), végül, nyilvánvaló politikai nyomás hatá­sára a grófot ítélték másfél év börtönbüntetésre, mi­vel „egy exponált politikai tábor szenvedélyes ama­zonjairól” volt szó.46 írásai és két életrajza tanúsága szerint nem volt férfi, aki magánéletében fontos szerepet játszott vol­na (a Bujdosó könyvben apját csak megemlítette, vi­szont hosszan írt az őt dzsentri szellemben nevelő anyjáról, akihez nyilvánvalóan mély érzelmek fűzték).47 Irodalom iránti érdeklődését egyik nagy­nénje keltette fel 48, világnézetét Zichy grófné befo­lyásolhatta. Élete során nem Pallavicini Edina volt az egyetlen „olasz kapcsolata”. Háború előtti írói imázsát is egy szicíliai származású olasz nő, Francesca ’Orsay segítségével alakította ki, akihez ti­zenöt éven át tartó szoros kapcsolat fűzte -1899 és 1914 között húsz alkalommal kereste fel Olaszor­szágban. Neki köszönhette, hogy megismerte „az olasz fasizmus Keresztelő Szent Jánosaként számon tartott” Gabriele D’Annunziót 49, majd ennek az isme­retségnek révén jutott el a kor egyik legismertebb írójához, Anatole France-hoz. (Míg France-nak ké­sőbb nem tudta megbocsátani antiszemitizmus elle­ni kiállását a Dreyfus-perben, még róla írott nekro­lógjában sem, D’Annunzióval történt megismerke­désének emlékét melegen ápolta, a költőről írt cik­két több alkalommal újra publikálta). Élete utolsó évtizedében „hűséges osztályosa” gróf Ambrózy-Migazzi Lajosné volt, együtt éltek kö­zösen vásárolt villájukban Mátraházán. Ekkoriban már a grófné szerkesztette A Magyar Asszonyt, s Tormay Cécile halála után összegyűjtött műveit is ő rendezte sajtó alá.50 Ironikus, hogy a korban szexuális aberrációnak, „fajtalanságnak” tartott - a „felsőbb körökben” min­den bizonnyal ismert - leszbikussága és antifeminiz­­musa ellenére ő lehetett a két világháború közt mű­ködő legnagyobb létszámú nőszervezetének vezető­je és a rendszer emblematikus nőírója. Korántsem véletlen azonban­­ és a Horthy-rendszer­­nőpoli­tikájára és fasizmus iránti vonzódására egyaránt fényt vet hogy a temetésén megjelenő kormányzó és felesége „a legnagyobb magyar asszonynak” fel­írással ellátott koszorúján e rangkórságtól szenvedő korban titulusaik megjelölése nélkül mindössze ez állt: „Tormay Cécile-nek mélységes kegyelettel Hor­thy Miklós és Magda”. KÁDÁR JUDIT JEGYZET 1 Tormay Cécile: Bujdosó könyv. Feljegyzések 1 918—1919-ből. HI. köt. 4. kiad. Budapest, Pallas, 1926. (A továbbiakban a szövegben zárójel­ben szereplő oldalszámok erre a kiadásra vonatkoznak.) A harmincas évek elejéig magyarul legalább 20 000 példányban megjelent könyvet az első vi­lágháború után az uralomra jutott jobboldal többek közt franciára (Le Livre proscrit, 1925) és angolra is lefordíttatta (An Outlaw's Diary, 1923-24), ezt a szerepet szánva e műnek, hogy az antant hatalmak köreiben híveket toborozzon a magyarországi határrevíziónak, illetve a baloldali eszmék és a kommunizmus (a Szovjetunió) elleni fellépésnek. 2 „írd meg a naplódat, eljön még az a kor, amelyik megérti" - taná­csolta neki Kállay Erzsébet, Zita királyné egyetlen magyar származású ud­varhölgye. Bk, II. 40. 3 Szávai János: Magyar emlékírók. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988.46. 4 Hans-Robert Jauss elmélete alapján a magyar olvasók emlékező pró­zával kapcsolatos elváráshorizontjáról, és annak XIX-XX. századi változá­sairól idézett műve A műfaj című fejezetében részletesen ír Szávai János. (Lásd különösen 39-45.) 5 Horváth János: Tormay Cécile írói pályája. Napkelet, 1927. 5. sz. 300. 6 Philip Lejeune: Le pacte autobiographique. Nouvelle édition augmenté. Edition du Seuil, 1996. 36. 7 A Kőfaragó utca átnevezéséről: Tormay Cécile utcája (vezércikk). A Magyar Asszony (a továbbiakban: AMA), 1938. XVII. évf. 5. sz. márc. 1.; Tormay Cécile-emléktábla egy balassagyarmati házon. AAAA, 1939.19. sz. okt. 1.431. 8 Olneyt idézi Paul John Eakin, Fictions in Autobiography. Studies in the Art of Self-Invention. Princeton, New Jersey: Princeton University Press, 1985. 22. 9 A világháború előtt két sikeres regénye is megjelent: az Emberek a kö­vek között (1910), illetve A régi ház (1914). A művekről a kritika is ked­vezően írt. 10 „És a tömeg bután és egykedvűen megy a tegnapi úton tovább. Vak birkanyéjak és megvakított ökörcsordák, beláthatatlan világtalan gulyák kö­vetik törtetve elvetemült kolomposukat [Károlyi Mihályt] a szakadék felé." (1.122.) 11 [Kállay Miklós?]: Tormay Cécile élete és munkássága (1876-1937). In: Tormay Cécile. Szerk. Kállay M. H. n., é. n., [3.] 12 Anyja testvére és nagyanyja unokaöccse. Hankiss János: Tormay Cécile. Budapest, Singer és Wolfner, 1939. 31-32. Apja a nemességhez a Hajdú-Bihar megyei Nádudvaron vásárolt földet, de az anyai ág birtokai Er­délyben, illetve a mai Horvátország területén voltak, a háborúban tehát el­vesztek. 13 Ld. Pach Zsigmond Pál: Üzleti szellem és magyar nemzeti jellem. Tör­ténelmi Szemle, 1982. 3. sz. 373-403., különösen 399. 14 Memoárjában az arisztokrácia antiszemitizmusának jellemzésére ír­ta le Károlyi Mihály, hogy mostohaanyja, gróf Pálffy Geraldine és a bécsi ud­varral szoros kapcsolatban álló barátai összejöveteleiken „franciául susogtak a zsidó szövetség és az Orient Nagypáholy világot átszövő összeesküvésé­ről. Itt meg voltak győződve arról, hogy minden baj, minden háború és for­radalom a zsidók és a szabadkőművesek műve... ügynökei." Károlyi M., Hit, illúziók nélkül. Ford. Litván György. Budapest, Magvető és Szépirodal­mi Könyvkiadó, 1978. 77. 15 „A Názáreti meghalt érettük [a zsidókért] is, ők pedig újra megfeszí­tik őt..." (I. 266.); „Kiélik magukat, nem a hasverusok többé, hazát akar­nak, a mi hazánkat." (I. 263.) 16 „A forradalom démona nem egy ember, nem is egy tábor, de egy faj a többi faj között. [...] Hivatlan jön, és nem megy, hogy ha küldik. Szét­szóródik, és mégis összetört... Belefészkel az országok testébe. Láthatatla­nul országot szervez magának más népek országában. [...] Tagadja a ha­za fogalmát, és mégis van hazája, mely vele vándorol és vele telepszik meg. Tagadja a többi népek istenfogalmát, míg maga mindenütt újra építi templomát. [...] Elszigeteltségét panaszolja, és titokzatos csatornarendszer­rel köti össze végtelen városát, mellyel már beépítette jóformán az egész világot. Az összeköttetések és kapcsolatok megvannak. Különben hogyan lenne lehetséges, hogy a tőke és a sajtó valamennyiük kezében ugyanegy célt kövessen az egész világon át..." (II. 75-76.) 17 A mű első kiadása valamikor 1920 folyamán jelent meg; az első zsi­dótörvényt, amely az egyetemeken korlátozta a zsidó hallgatók számát, az év szeptember 26-án szavazta meg a nemzetgyűlés. Pach, i. m. 398. 18 „- Szervezkednünk kellene [...] - mondotta Batthyányné [gróf B. Lajosné] - azért kérettelek. - Az asszonyokra gondoltál? - Én is [T. C.] foglalkoztam ezzel a gondolattal. Többen vagyunk, akik ugyanazt érezzük. Valaminő összefoglaló programra lenne szükség, hogy eltakarja az igazi célt: csak az asszonyok révén lehet visszavinni az elve­szett hitet.­­ Csináld meg azt a programot, és állj a mozgalom élére." (1.186.) 19 A grófné 1915-től az Országos Katolikus Nővédő Egyesület elnöke, 1918 decemberében, tehát a MANSZ létrehozását megelőzően megalapí­totta a Katolikus Szövetséget, amely célul tűzte a főváros és vidéke bármely társadalmi osztályához tartozó nőtagjainak keresztény alapon történő meg­szervezését. Magyar Asszonyok Lexikona, Budapest, 1931. 1047. 20 Nyilvánvaló volt, hogy a választójogi reform keretében a nők rövid időn belül szavazati jogot kapnak. 1917-ben a Wekerle-kormány a 24 éven felüli, polgárit végzett nőket, és az írni-olvasni tudó hadiözvegyeket, vala­mint a nők közül azokat ruházta volna fel választójoggal, aki­k egy ötszáz tagú intézmény elnöknője vagy a tudomány, vagy művészet terén érdemei vannak". Valószínűleg éppen a felsőbb osztályokhoz tartozó nők szavaza­tainak megszerzése érdekében alapította meg gróf Apponyi Albertné a kon­zervatív, ultranacionalista katolikus nőszervezet, a Nők Választójogáért Küz­dő Ligát; a felekezetek fölötti szervezet létrehozásával azonban növelhet­ték a jobboldali női szavazatok számát. 21 Ádám Magda: A két királypuccs és a kisantant. Történelmi Szemle, 1982. 4. sz. 668. Nemcsak Mikes János volt legitimista, az egész magyar püspöki kar „széles körű propagandát fejtett ki a Habsburg-restauráció érde­kében", külpolitikai válságba sodorva ezzel az országot. I. m. 665—666. 22 1918-ban a baloldali sajtó „mindennek életére tört, ami nekünk ér­tékes és drága, hadat üzent a családi élet tisztaságának, az otthon szenté­lyének, a nemzeti erkölcsnek és hitéletünknek. [...] Akkor fogadtuk meg mi, magyar asszonyok, hogy csak ezt a sajtót fogjuk támogatni egész szív­vel, ezt a keresztény és nemzeti irányú sajtót, amely a mi legszentebb ér­tékeinkért velünk és értünk él és dolgozik". Barta Ilona, A Magyar Asszony főszerkesztőjének indítványa a keresztény nemzeti sajtó támogatásáról. AMA, 1929. 1. sz. 17. 23 Ő volt az, akinek sógora, Mikes János a Horthy-korszakban a liberá­lis Világ felháborodott írása szerint „a francia fogadalmakat megelőző idők bíborosod megszégyenítő fényűzéssel" rendeztetett be egy lakosztályt püs­pöki palotájában. Világ, 1925. nov. 28. 6. 24 Hankiss, i. m. 101. 25 A Bujdosó könyvben megtalálható minden rágalom, amelynek alap­ján a volt köztársasági elnököt később, 1923-ban egy hozáárulási és birtok­­elkobzási per során megfosztották vagyonától. Az írónő bizonyára már ek­kor befeketítette Károlyit a legendás 48-as tábornok, Türr István Olaszor­szágban élő, jobboldali, később fasisztává lett lánya, Türr Stefánia előtt, aki valószínűleg „az olasz kormány egyenes megbízásából" tapogatódzott az ellenforradalmi körökben, s aki 1921-ben szerepet játszott abban, hogy a Károlyi családot kiutasították Olaszországból. (I. 316-317.; Károlyi M., i. m. 220.) A Bujdosó könyvnek köszönhető, hogy az antibolsevista Amerikai Védelmi Liga elnökénél, a szenátor S. Stanwood Menckennél elérte, hogy Károlyiékat kitiltsák az Egyesült Államokból is. (AMA, 1925. 5-6. sz. 191.; Károlyi Mihályné: Együtt a száműzetésben. Ford. Balabán Péter. Bu­dapest, Európa K., 1985. 142.) 26 Tormay Cécile országos elnök beszéde a Magyar Asszonyok Nemze­ti Szövetségének közgyűlésén. AAAA, 1922.11. sz. 3. 27 Kiss Károly főtitkár jelentéséből a MANSZ tizedik, jubiláris közgyűlé­sén. AAAA, 1929. 1. sz. 9. 28 Egy Tormay-kéziratra hivatkozva közli Hankiss, i. m. 177. 29 A AAANSZ politikai osztálya beszámolója. AAAA, 1926. 11. sz. 9. A szervezet háziipari szakosztálya ingyenes szövőszéket osztott és háziipari tanfolyamokat szervezett (kéziszövés, zsákszövés, csipkekészítés, iparmű­vészet, kézimunka, suskófonás, gyékény- és kosárfonás); a költségeket az Iparügyi Minisztérium állta. 30 A numerus clausus kérdéséről. AAAA, 1926.11. sz. 319. 31 Ha Izrael a király. Tharaud János és Jeromos után franciából. Ford. Régnier Viktor. Napkelet, 1924. 1-12. számok. 32 Napkelet, 1926. 4. sz. 328-335. 33 A forradalmak után emigrációba kényszerült politikusok „a magyar nemzet organizmusaiba kívülről behatoló kóros elem voltak, amelyet való­ban az utolsó pillanatban sikerült a magyar fajnak kivetnie magából". Mályusz Elemér: A vörös emigráció. Napkelet, 1931.1. sz. 12. 34 Például: „tanár", Akikből nem kér a magyar irodalom. 1939. 4. sz. 348-352.; Gallus Sándor: A zsidókérdés a fascizmusban. 1939. 5. sz. 418-424. 35 Napkelet, 1928. 8.sz. 587., 593. 36 AMA, 1922.11. sz. 19. 37 AMA, 1924. 9. sz. 233. 38 AMA, 1929. 3. sz. 84. 39 Juan J. Linz: Some Notes Toward : Comparative Study of Fascism in Sociological Historical Perspective. In: Fascism. A Reader's Guide. Analyses, Interpretations, Bibliography. Ed. by Walter Laqueur. Berkeley and Los Ange­les: Univ. of California Press, 1976. 7-8., 16. 40 Hohenlohe herceg 1922. novemberi „lemondása" után „állása" be­töltetlen maradt. AAAA, 1922. 11. sz. 14. Feladatkörét valószínűleg Kiss Károly főtitkár vette át. Őt 1930 júniusában Klebelsberg Kunó kultuszmi­niszter vezető tanfelügyelővé nevezte ki, ezt követően főtitkár helyett „ki­küldött bizottság" irányította a szövetséget. AAAA, 1930. 6. sz. 18. 41 T. C. országos elnök beszéde a AAANSZ közgyűlésén. AAAA, 1922. 11. sz. 5. A AAANSZ ülésein Tormay Cécile-t 1926-tól „vezérének szólítot­ták. 42 1933-ban jelent meg történelmi regénytrilógiája első kötete, Az ősi küldött. 43 Tormay Cécile: Küzdelmek - emlékezések. Budapest, Singer és Wolfner, 1939.161. 44 Tormay Béla, a Magyar Királyi Posta-takarékpénztár vezérigazgatója, Tormay Géza a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. ügyvezető elnöke lett. 45 International Commission of Intellectual Cooperation, League of Nations. Baranyai Zoltán, Tormay Cécile és a Nemzetek Szövetsége. Napke­let, 1937. 5. sz. 309-310. 46 Népszava, 1925. nov. 19. 9. és nov. 28.1. 47 Nők iránti szexuális érdeklődéséről a Bujdosó könyvben Tormay egy idilli tájleírása árulkodik: „Soha sem láttam szebbnek még a kertet. A reg­gelben, mintha ölelésre tárta volna ki magát. Az árnyék alatt fehérre halvá­nyult az orgona. Kinn bíborvörösre izzott a napon. A mohos vén celtisek kö­zött fehér testű leányok az összebúvó nyírfák" (II. 168.). 48 Anyai nagyanyja unokaöccsének felesége, Tüköry Alajosné Falkenberg Paula. Hankiss, i. m. 32. 49 Michael A. Ledeen: The First Duce. D'Annunzio & Fiume. Baltimore-London, The John Hopkins University Press, 1977. vii. 50 AAAA, 1938.13. sz. 289. „A „Magyar Asszony" szerkesztője maga is dús energiaforrás volt, s életét már évek óta Tormay Cécile-nek és alkotá­sainak áldozta." Hankiss, i. m. 202. 2003■ március

Next