Literatura 1. (1926)
1926 / 5. szám - Kállay Miklós: Az új magyar líra
Az új magyar líra Mihály társaságában a Fleurs du Mal. Aztán gyors egymásutánban jöttek az eredeti versek. Eleinte még az olvasmányok és a költői reminiszcenciák aranyterhét hömpölygetve, azután egyre tisztábban, egyre egyénibb őszinteséggel. Legújabb kötete, a Fény, fény, fény, nyomát sem mutatja semmi reminiszcenciának. Nincs itt semmi múltakon merengő ellágyulás. Csupa bátor aktivitás ez a kötet. Ujjongó berohanás a fénybe, a jövő elé. Pogány életöröm, amely levetkőzteti mindenről az árnyat, szakít a tradíciók barna atelierszószával és új szemmel, tiszta, derült plein* airben látja a dolgokat. A lendület, amit Szabó Lőrinc egyénisége ebben a kötetben vett, meglepő. Félig-meddig Ady Endre örökösének tartják Zsolt Bélát. Ma már elszakították Magyarországtól azt a két várost, ahol Zsolt Béla ifjúságát töltötte. Komáromban született és ott nevelkedett, de egészen fiatalon Nagyváradra került újságírónak. Itt ismerkedett meg Ady Endrével, aki megszerette a tehetséges s a költészetért rajongó fiatalembert. Csúcsára is meghívta Zsoltot, akinek gyönge tüdeje mindig rászorult egy kis pihenésre és jó levegőre. Zsolt Adytól tanulta meg a nem alkuvást, az igazság kérlelhetetlen szeretetét, a keserű és fájó, sokszor átkozódó magyarságot, amely az ő költészetének is alaphangja. A fiatal poéták közül talán Zsolt az egyetlen, aki politikai költeményeket ir s ezekben annyira poézissá olvad a politika, hogy még azt is érdeklik, aki különben undorodik a politikától. Talán ez a hajlandósága is Adytól kapott örökség, akinek költészetében szintén bőven jutott hely a politika számára, s akitől Zsolt a dacot és örök lázadózást is örökölte. Zsolt Bélának eddig egy kötet verse jelent meg, az Igaz könyv. Mint Ady Endre üresen maradt helyének örökösét harangozták be Fodor Józsefet is, akit Mikes Lajos fedezett fel a nyilvánosság számára. Fodor József igen tehetséges színes fantáziájú, meglehetősen egyéni hangú költő, de ma még nem Ady örököse. Szuggesztív képei hatásosak, de még Ady valesi ereje nincs bennük, ígéretnek mindenesetre nagy ígéret Fodor is. Első verskötete most fog megjelenni. Színes, gazdag hangszerelésű fiatal költő Sárközi György is. Költészetének az ad egészen külön hangot, hogy egyik kultúrától elszakadt és bensőséges, odaadó hive lett a másiknak. Sárközi György, aki Sümegi Vilmosnak unokaöccse, a zsidó vallásban nevelkedett, de meggyőződésből katholizált s ma talán egyetlen képviselője irodalmunkban annak a neokrisztiánus miszticizmusnak, amely például Franciaországban, a janzenista, nem dogmatikusan katholikus költők közül is soknak ad irányt és ihletet. Míg Zsolt Béla Ady örököse, addig Sárközi költészete inkább Babits Mihályéhoz áll közelebb. Nemrég jelent meg egy szép verskötete is, az Angyalok harca. Tele van ez a kötet a tiszta, étherikus finomságú, szűziesen gyöngéd, de azért erőteljes és szuggesztív versekkel, amelyek a magyar versforma fejlődése szempontjából is jelentőségteljesek. Sokszor találkozunk mostanában egy egészen különös névvel, amelynek viselőjét, ellentétben a többi fiatal költővel, sose láttuk se felolvasóteremben, se kávéházban, se irodalmi körben. Csomorkányi Pál! Szinte elképedve olvassuk ezt a furcsa, mesterséges, csinált hangzású nevet, de annál jobban meglep a vers, amelyet e fölött a különös név fölött olvasunk. Nyoma sincs ezekben a versekben a mesterkéltségnek, a csináltságnak. Természetes áradással felrobbanó erő ez. Sárközi György Csomorkányi Pál Bányai Kornél