Literatura 2. (1927)
1927 / 3. szám - Muzsika - Kósa György - Henry Pruniéres nyilatkozik a magyar zenéről
Muzsika, véres valóság hangján beszéljük el, akkor a fantasztikum értelmetlennek, a mese naiv kegyetlensége perverzitásnak, az eszmék,megszállta hősök makacs mániásoknak hatnak. Tisztelet adassék az elhunyt mesternek, akit melódiaképző ereje, színes elképzelése, szélesvonalú építőművészete itt sem hagyott cserben. — A modern muzsikának sok külső eszközét szépen, sikeresen használja úgy harmóniákban, mint egyes — főképp fúvóhiangszerek szabadabb kezelésében. Legszebbnek találtam a szerelmes rabszolgaleány (Lu) bu csudalát, aki inkább meghal, semmint bálványát, a királyfit elárulja. íme egy elhihető igaz emberi megnyilvánulás. Nagyon szellemes a három kínai udvari ember Ping, Pang, Peng ritmikában is igen változatos tercettje. Az AU fanot komponálta mozgalmasan drámai, de Puccini széles vonalait nélkülöző záró duettből egy Új generáció új világa szól hozzánk és tragikusan érezteti: Puccini csakugyan meghalt és életét éppoly kevéssé folytathatja másvalaki, mint munkáját. A Städtische Oper előadása fényes. Kápráztató képek a színen, Salvatori, Lotte Schönechmann gyönyörű hangon szárnyalnak, a mai operákban szokatlan magasságokban. Ezt az operát vidéki együttesek nem fogják győzni sem kiállítással, sem hanggal. 103 Kósa György Még nincs harmincéves s már két évtizedes zeneszerzői múltra tekinthet vissza. Más gyermekek 8 éves korukban Robinson Crusoet olvassák, fantasztikus terveket szőnek, talán meg is szöknek a szomszéd városig... Kósa György fantáziája már ekkor is muzsikában nyilvánult meg. Romantikus operát kezdett komponálni Robinsonról 8 éves korában... Robinson fantasztikus vándorlása egyébként is nyomot hagyott lelkében: Kósa György, aki ma a Zeneművészeti Főiskola tanára, egy északafrikai városban valamelyik olasz stagione karmestere is volt s fél Európát bebarangolta. Azóta keresztülment Schumann, Wagner, Bartók, Kodály hatásán, mig önmagára talált. Táncok, dalok, pantomimek, hegedűre, zongorára irt darabok, szimfónia, vonósnégyes, a Berlinben Linz Márta játszotta nagystílű hegedű;zongora;duó, Ady, Szabolcsi, Babits Mihály szövegeire irt kantáták ennek az útnak állomásai. A divatos jelzők közül talán az expresszionizmus illik rá legjobban, de ez is mértékkel: Kósa György szereti a dallamot, a melódia melegségét, a ritmussal átfűtött muzsikát. Kis zenekarra írt suiteje, melyben természete egyik jellemző vonását, szikrázó humorát élvezzük különösen, eredeti finom hangszerelésével Kosa útját jelzi az opera szélesebb lehetőségei felé. Kosa humoros érzékét mutatja, hogy régóta keres vígopera szöveget, de mikor Térey Sándor, akit erre felkért, Kempelen Farkas életéből vett szövegen (Csodaláda) dolgozva rájött, hogy ezt a témát csak drámailag lehet megoldani, Kosa nem bírta bevárni és teljes erővel nekifeküdt a «Laterna Magicá»-nak, amelyben a pantomim elemei az énekes drámával szövődnek össze. Az Opera most készül erre az érdekes bemutatóra. Elárulhatjuk, hogy a darab irodalmilag is értékes szövegét Kosa Györgyné írta. Kosa külföldi sikerei sokkal ismertebbek, semhogy arra külön kellene rámutatnunk. Berlin, Prága, Newyork ennek a világhír felé vezető útnak állomásai. Kosa György az új magyar zeneszerzőgeneráció egyik legfrissebb tehetsége s legbiztatóbb ígérete. Henry Pruniéres nyilatkozik a magyar zenéről Párizs, 1927 januárjus Henry Pruniéres a legnagyobb és legkomolyabb zenei lapnak, a La Revue Musicale- nak főszerkesztője. Jól ismert név ma már az egész világban. Először is, mint a modern francia zene legtöbb propagátora, másodszor, mint a nemzetközi zenei társaságok egyik aktív főalakja, óriása és igen megbecsülendő propagandát fejt ki egyrészt a francia muzsikának Kósa György