Literatura 9. (1934)
1934. július 1. - Tudós írások
Sümegi Tóth Tivadar: Magyar siratás (Kézirat. Könyvnap 1930.) Különös könyv. Sárga, olcsó kéziratpapírra, kézzel írott versek, kézzel fehér kartonba fűzve. A címlap is kézzel, lila tintával készült, rajta a mottó: A nótám és én Új kévék kötésén Hullajtott mag vagyunk... Az első oldalon „Önéletrajz néhány sorban’“, amelyben elmondja, hogy 1910- ben született, földnélküliföldmíves család hatodik gyereke. És azt írja benne: „Apám huszonötödik esztendeje ráncigálta már a sümegi plébániatemplom kócos harangköteleit és az imádság kiesett az életemből. A Miatyánk húrja mnaszakadttá kunkorodott a lelkemben és csak sírni tudtam, nagyon pogányul és nagyon magyarul: a fajtámért, így lettem költőeis. A versek igazán megérdemelnék a nyomtatást. Hogy így jelentek meg: 1934 do,oumen túma. Szalay Károly : Az én koszorúm (Versek. Drach Márton könyvnyomdája, Pápán. -10 oldal.) Ügyes verselési készséggel rímbe foglalt kedves szavak. Tehetséges fiatal diák írásai, amelyek a bárányfelhős tavaszi ég kékjét tükrözik. Szalay Károly: Daloló szivek (Verses antológia. Hortobágy-kiadás, 1931. Pápa.) A magyar vidék ismeretlen, eddig szóhoz nem jutott tehetségeit akarja megismertetni Szalay Károly, aki ezt az antológiát összeállította. Jószándékú vállalkozását folytatni kívánja: az első kötetet félévenként követik majd az újabbak. Hetven költő mutatkozik be ebben az első kötetben és jórészük tehetséges. A lelkes szerkesztő, aki szószéket ad a fiataloknak, hittel bíztatja őket: „Ne törődjünk azzal, hogy vatta van a fülekben: énekeljünk!“ Uj Magyar Líra. Fiatal költők antológiája (Összeállította:: Kárpáti Aurél. A Vajda János Társaság kiadása, 1931+. 86 oldal.) Kárpáti Aurél mélyenszántó előszavában finoman boncolja, hogy hol áll ma a költő, szerepe mit jelent, milyen viszonylatban van korával. Azt mondja: „Nincs régi és új költő, csak költő van. Sőt, csak jó költő van, mert a rossz már nem is méltó a költő nevére. És ez a költő, ez a jó költő lényegében ma is egy azzal, aki a középkorban vagy Hellasban, Ovidiusban vagy Goethében dalolt magáról a világnak. Mindössze köpenye, stílusa, nyelve, kifejezési formája alkalmazkodik kora divatjához, szokásaihoz és erkölcseihez. Ő maga — a szó nietzschei értelmében — korszerűtlen. Korok kereteibe végleg be nem szorítható.“ — Harminchárom harminc éven aluli fiatal költő verse reprezentálja ebben a kötetben az új magyar líra javát. Az antológia írói közül számosan — Bálint György, Berczeli A. Károly, Bródy Lili, József Attila, Ortutay Gyula, Rónai Mihály András, Sértő Kálmán, Tamás Sári, Tábori Pál stb. — már fémjelzett tehetségei a mának. De feltétlen értéket képviselnek a többiek is valamenynyien és hála illeti meg a Vajda János Társaságot, amiért a mai nehéz sajtóviszonyok mellett antológiájával lehetőséget adott arra, hogy a nagyközönség megismerje ezeket a számottevő értékeket. KÜLFÖLDI SZÉPPRÓZA Buck, Pearl S.: Kwei-Lan vergődése (Regény. Fordította Zigány Árpád. Palladis-kiadás. Budapest, 215 oldal. Ára 2.— P.) A Mennyei Birodalomban sokkal élesebbek az összeütközések a generációk között, mert ott az öregek embertelen tradíciókhoz ragaszkodnak és ezekkel kell a felvilágosodott, külföldön járt fiataloknak megküzdeniök. Ilyen küzdelmet látunk ebben a könyvben, amelynek hősét, a régi elvek szerint nevelt kis Kwei—Lan-t férjhez adják egy modern, külföldet járt fiatalemberhez, aki lassan-lassan átformálja az asszonyt a maga nézetei szerint. Kwei—Lan bátyja amerikai lányt vesz feleségül és a két fiatal házaspár gyötrelmes, megalázó küzdelmet folytat az öregekkel, míg végül kivívja győzelmét, illetőleg elszakad tőlük. Ebermayer, Erich: Az ifjúság élni akar (Fordította Goda Gábor. Kosmos Könyvkiadóvállalat kiadása, Budapest, 381. oldal. ) Az individualisztikus nevelés problémájával foglalkozik ebben a rendkívül érdekes, lebilincselő regényében Ebermayer. Tulajdonképpen kulcsregényt írt a „Kampf um Odilienberg“ - ben, mert a híres Wickersdorfi intézetet és annak megalapítóját, Wynecken professzort szerepelteti könyvében. A középiskolai tanítás reformjáért folyt küzdelmet ismerteti frissen perdülő cselekmény, pszichológiailag motivált történések és megkapóan szimpatikus figurák kapcsán. A „Jugendbewegungu vezérének intézete állam az államban, ahol szabad bajtársi szövetségek kormányoznak és az iskolai élet az önfegyelem és a tanártanítvány abszolút baráti viszonyán alapszik. Pedagógiai jelentőségétől eltekintve, hallatlanul szórakoztató olvasmány Ebermayer regénye.