Magyar Géniusz, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-22 / 13. szám

SZERKESZTIK = Hevesi József és Papp Dániel SZERKESZTŐSÉG : BUDAPEST, ARADI-UTCZA S. KIADÓHIVATAL : BUDAPEST, TERÉZ-KÖRUT 23. LAPTTJLAJDONOS = i „MAGYAR GÉNIUSZ“ IRODALMI VÁLLALAT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG V. ÉVFOLYAM. 13. SZ. 1896. MARCZIUS 22. IK I A. 3=5 j .a. = ELŐFIZETÉSI ARA: &F? Egész évre 8 frt. Félévre 4 frt Negyedévre 2 frt Egyes szám óra 20 kr.-=T7-„KOSMOS" MŰINTÉZET KŐ- ÉS KÖNYVNYOMDA ÉS HÍRLAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG * * MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP * * AZ UJ SZÍNHÁZ. Már ott áll az ékes palota a fejlődő székes főváros egyik legjelentősebb pontján, a székes főváros fejlődésének megkapó jeleként. A hol a magyar poli­tikai, alkotmányi, társadalmi és forgalmi élet középpontja alakul, ott emelkedik ma­gyar irodalmat és művészetet hirdetve a magyar színművészet uj otthona. Hatal­mas palota, diszben-fényben gazdag, mint méltó nemzeti önérzetünkhöz, szellemi vilá­gunk fejlettségéhez. A homlokára ez van írva: Vígszínház. Azt jelzi ez a czim, hogy a remek építmény kiváltkép a víg múzsá­nak lesz othona. A víg múzsa fog oda­benn trónolni, de azért Melpomenet, a komoly múzsát se üldözi ki, hanem ha kell, oda ülteti maga mellé kor­mányzótárs gya­nánt. Majd-majd a többi múzsák is lelhetnek otthon­ra a csarnokok­ban, ha kellőkép beköszöntenek. Szóval a mú­zsák háza lesz a Vígszínház, a mú­zsáké, kik a köl­tészetet szóban s cselekvésben fe­jezik ki. Minden a mi nagyjelentőségű, nem egy pillanat alatt lesz világra. Az eszméknek vajudniok kell, a tervek ala­kulnak, változnak, mig leszürődnek. Az uj színház eszméje is áthaladta a vajúdás korszakát; a Vígszínház terve is soká forrott, mig tényleg leszürődött. Története van már ma is e színháznak, bár kapui még meg se nyíltak s történetébe itt-ott — ha vékony ereken — a közelmúlt poli­tikai és társadalmi története is belejátszódik. E történet a társadalmi erők győzelmét hirdeti. A politikai világ nem teremtette meg azt, a mi irodalmi és művészeti köz­életünknek szinte égető szüksége, az uj vígszínházát hát megteremtette a társada­lom, melynek törekvései buzgó harczoso­­kat leltek azok személyében, akik a Víg­színházát létesítették. Az uj műintézet létrehozását közéletünk főkép annak a három férfiúnak köszön­heti, akik a nehány hét múlva megnyíló színháznak igazgatóságként élén állnak. Keglevich István gróf, Szécsi Ferencz dr. és Faludi Gábor voltak azok, a kik a Vígszínházát tulajdonkép létesítették. Hár­muk közül egyik se szorul arra, hogy bemutassák a közönségnek Keglevich Ist­ván gróf régóta becsült alakja közéletünk­nek. A politikában épp úgy előkelő sze­repe volt, mint a művészeti világban. Most csak ez utóbbiról emlékezünk meg, mert A VÍGSZÍNHÁZ IGAZGATÓSÁGA. hisz egy újabb művészeti tényével állunk szemben. Keglevich István gróf érdemeit a magyar művészet körül akkor tudjuk csak igazán megbecsülni, ha egybevetjük a mai viszonyokat az akkoriakkal, a mi­kor Keglevich István állt a színművészeti ügyek élén a Nemzeti Színház és Opera­ház intendánsaként. Igazán virágzó csak az ő intendánssága alatt volt Operahá­zunk; akkor szerezte műintézetünk hirét­­nevét. Annak a műgondnak és műizlés­­nek, mely Keglevich gróf alatt fejlődött ki Operaházunknál még ma is meg van­nak ott nyomai. A Vígszínház művészi nívójára az becses garanczia. Szécsi Ferencz dr. képviseli az iróvilá­got a Vígszínház igazgatóságában. Sokáig mint aktiv hírlapíró is szerepelt s az idő­ből még emlékezik a közönség Francis­­kus elmés tárczáira, melyek Szécsi Ferencz dr. tolla alól kerültek ki. A szinműirással is megpróbálkozott s egy darabja állan­dóan repertoáron van a Nemzeti Színház­ban. Szellemességének bizonynyal számos víg perczet fog köszönni a Vígszínház közönsége. Faludi Gábor társul az említett két férfiúhoz. Ő fogja a szellemiekből is kivévén a kellő részt intézni a szinház­­vezetésnek egyik leglényegesebb oldalát, az adminisztratív részt. Keglevich gróf és Szécsi Ferencz inkább a színpaddal, Faludi Gábor inkább a nézőtérrelfogfog­­lalkozni. A közön­séggel való érint­kezésben nagy prakszisa van s ismeri a közön­séget a páho­lyoktól a kakas­ülőig. Akinek fo­galma van a szin­­házvezetésről, az tudja, mily fon­tos jó tulajdon ság az ily ismeret. A specziális művészi intézés is szaktekintély vállain nyugszik, a Ditrói Mórén. De róla már szólottunk régebben. Melléje társul főrendezőként a Nemzeti Színház ismert művésze és rendezője Mátrai Béla. E férfiak állnak majd a Vígszínház élén. Most még minden tőlük függ. Ahogy ők fogják vezetni a színházat, olyan lesz a közönség is a színházzal szemben. Most a közönség még nyers, gyuratlan agyag. A Vígszínház vezetői a szobrászok, kik az agyagot formálni fogják. Hogy vájjon milyen lesz a szobor? Ez csak a művész­től függ. Meg vagyunk győződve hogy a Vígszínház vezetősége igazi, biztoskezű művészek lesznek. Hogy igy legyen, az

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék