Magyar Pedagógia 3. (1894)
OTTÓ JÓZSEF: Németország és Svájcz középiskoláinak testi nevelése II.
OTTÓ JÓZSEF. NÉMETORSZÁG ÉS SVÁJCZ KÖZÉPISKOLÁINAK TESTI NEVELÉSE. Játék. Míg a németek minden rendszeres témázásuk mellett a testi nevelés terén évtizeden át nem voltak képesek a kellő eredményeket felmutatni, addig a szabad levegőn való mozgáson alapuló angolok testedzési rendszere eredményeiben messze felülmúlja a németekét. A német testnevelés hivatott vezérférfiai csak nagy nehezen — s azt is csak részben — ismerték el az angol rendszernek fölényét a maguké fölött, de ekkor azonnal hozzá fogtak a saját tornájuknak angol minta szerint ifjúsági játékok felkarolása által való kibővítéséhez. Birodalomszerte nagy mozgalmat indítottak ezek általánosítása érdekében s miután az így támadt mozgalmat maga a közoktatásügyi kormány, sőt maga a német császár is erkölcsileg és anyagilag egyaránt pártolják, a játék ügye évről-évre nagyobb tért hódít mind az iskolában, mind a társadalomban egyaránt. Mindezen intézkedések azonban csak legújabban láttak napvilágot s így hatásuk csak a közeljövőben lesz kellően észlelhető. Jelenleg a németek is csak a kezdet nehézségeivel küzdenek. — 16 német város ifjúsági játékügyét különös érdekkel figyeltem meg, de nagy meglepetésemre kellett látnom és tapasztalnom, hogy 1 —2 várost kivéve, az ifjúsági játékok itt még nagyon is gyermekkorukat élik. A nagy hír és lárma után, melyet részint német szaklapok s egyéb jelentések az ifjúsági játék mellett ütöttek, sokkal többet vártam, mint amennyit láttam. Egészben annyi való a német iskolai játékügyből, hogy Németország majdnem minden intézetében megtették az előkészületeket a játék megkezdéséhez, amennyiben igen csekély kivétellel valamennyi, különféle játékszerekkel kellő számban fel van már szerelve. Maga a játék azonban nagyon kevés helyen van félig meddig is begyakorolva. Ritkaságszámba megy az olyan intézet, melynek ifjúsága a játékszenvedélytől át volna hatva. De sok helyütt maguk a tanítók sem ismerik az ifjúsági játékokat, sőt az angol játékok leghíresebbjeit, a rugólabdát és a krikettet még a vezető szakközegek sem. Nagy meglepetésemre tapasztaltam különösen a Berlinben tartott játéktanfolyam alkalmával, hogy számos tanító a torna- és játékirodalomban is teljesen járatlan volt. Németországban a tulajdonképeni porosz állam területén fejtenek ki legnagyobb mozgalmat a játék általánosítása mellett. Kormány és-