Magyar Pedagógia 5. (1896)
BEKE MANÓ: Adalék a tanárképzés kérdéséhez
128 ВЕКЕ MANÓ. ADALÉK A TANÁRKÉPZÉS KÉRDÉSÉHEZ. — A göttingai egyetem mathematika-physikai tanulmányi terve. — A tanárképzés körül megindult tartalmas tárgyalásokban az eltérő vélemények sokaságából két követelmény egészen világosan emelkedik ki. Az első: a tanárjelölteknek tartandó egyetemi előadások rendszeressége, teljessége, az egyes előadási cyclusolmak szabályossága, a második : a tanárjelöltek gyakorlati kiképzésének szükségessége. Mondhatnék, hogy a tanárképzés egész kérdése e két követelés helyes megoldásának kérdése. Talán nem lesz érdektelen, ha a göttingai egyetemnek egy olyan intézkedését mutatom be, mely nézetem szerint az első kérdést a leghelyesebben oldja meg és a mi viszonyainkra is alkalmazható. A német egyetemeken is már régóta érzik annak a szükségességét, hogy a tanárjelöltek rendszeres tudományos kiképzésben részesüljenek. Tudtommal a lipcsei egyetemen szerkesztettek először vagy tíz évvel ezelőtt olyan tanulmányi tervet, mely a mathematikai és physikai tanárjelöltnek tájékoztatásul szolgált az előadások megválasztásánál és másrészt, anélkül, hogy az egyetem tanításszabadságát korlátozta volna, az előadó tanárok közös megállapodását fejezte ki. E tervezet megtartása bizonyos tekintetben a tanárok morális kötelességévé tétetett. Nem kis fáradságába került Klein Féltenek, e kiváló mathematikusnak, e lipcsei tervezet létesítése. A tanárok féltették előadási szabadságukat, nem szívesen rendelték alá az előadandó anyag megválasztását, melynél legtöbbször kizárólag azon időbeli tudományos foglalkozásuk volt az irányadó, a közös megállapodásnak és óvatosan kellett a szerepeket kiosztania, nehogy az egyesek hiúságán az egész kísérlet hajótörést szenvedjen. Amint Klein a lipcsei egyetemről Göttingába került, megindította a tárgyalásokat új collegáival a « Studienplan » létrehozása iránt. A tárgyalások a működő tanárok tudományos egyoldalúsága és a régi előadásaikhoz való szívós ragaszkodásuk miatt nem voltak könnyűek ; de a tanulmányok rendszerességének hiányát a tanárjelölteket vizsgáló tanárok annyiszor tapasztalták, hogy végre 1894 ús esztendején egy ilyen tervezet létesítését mindannyian szükségesnek tartották úgy, hogy Reicke, Schering, Voigt, Klein, Schur és Weber aláírásával megjelent a göttingai «Studienplan», melyet azóta tényleg meg is tartottak és valószínűleg huzamosabb ideig meg is fognak tartani. A Studienplan bevezető sorait szó szerint közlöm : «A következő lapokon meg akarjuk mutatni a mathematikai és physikai tanári pályára készülő hallgató uraknak azt az utat, amelyet e