Magyar Pedagógia 5. (1896)
BEKSITS IGNÁCZ: Az egyiptomi iskolák I.
63 VEGYESEK rendes lelki működését s megnehezítik a gyermek alapos megismerését ; nem is a középiskolai tanfolyam végére ajánlja a nagyobb szigorúságot, amikor normális viszonyok között már nincs is helyén , hanem a tanfolyam közepére, mikor már a gyermek szellemi értéke alig lehet többé kétséges, és amikor csakugyan szigorúan meg kell bírálni, ki képes a felsőbb osztályok tudományosabb disciplináinak elsajátítására, ki nem. Mert abban minden igazságos és tapasztalt tanár egyetért, hogy tehetségtelen, rossz tanulók kedvéért nem szabad elhanyagolnia a jobbakat. Pedig okvetetlen ez következik be, ha azokat, akik nem felelnek meg kellőkép a méltányos követelményeknek, bármi okból feljebb ereszti. Bizonyára sokkal eredményesebb lenne középiskolai tanításunk, ha kellő szigorúsággal járnánk el az osztályozásban. Éspedig : minél szigorúbban osztályoznánk, annál eredményesebb. De álljunk meg ez arány felállításánál, mely a maga végtelenségében a mily igaz az elméletben, és oly igazságtalan, sőt képtelen a gyakorlatban. A túlságos szigorúság ellen nem az oktatás sikere, hanem az államnak, a társadalomnak és a közművelődés általánosításának érdeke lép sorompóba. Utóvégre is az államnak szüksége van kellő számú tisztviselőre, a társadalomnak elegendő orvosra, jogászra, gazdára és más tanult emberre, a nemzeti közművelődésnek pedig minél nagyobb számú művelt osztályra. Ha túlságos szigorúsággal járunk el az osztályozásban a mitől különben a rendelet is óv — akkor e fontos állami és közművelődési érdekeket sértenők. És ez okból nem is hiszszük, hogy a rendelet épen manapság valami nagyon időszerű volna. Nem hiszszük, hogy napjainkban aránylag nagyobb volna a productio a nyilvános és magán tisztviselői pályákon, mint ezelőtt ; sem pedig, hogy most már a művelt társadalmi osztály a műveletlen munkás osztály rovására túlságosan megnőtt volna. Ha egyes tanárok nem alkalmaztak kellő szigort osztályzásukban, az igazgató tiszte őket erre figyelmeztetni ; ha egyes igazgatók e kötelességüket nem teljesítették elég pontosan, arra valók a főigazgatók, hogy e mulasztásukra figyelmeztesse az illető igazgatókat ; ha pedig egyes főigazgatók szemmel láthatólag elhanyagolnák a vezetésük alatt álló intézeteknek ebben az irányban való ellenőrizését, akkor utasítsa a minisztérium a főigazgatókat az ellenőrzésnek ez irányban való kiterjesztésére. De hogy általánosságban adjon ki a minisztérium ilyen rendeletet, az, véleményünk szerint, mostanság fölösleges, és mert fölösleges, könnyen káros is lehet, amennyiben talán épen ott fog nagyobb szigorúságot eredményezni, ahol arra semmi szükség nincs. Még erősebb aggodalmaink vannak a rendelet helyessége ellen, annak intenziója szempontjából. A rendelet ugyanis a szigorú osztályozással a középiskolák zsúfoltságát akarja legalább részben megszüntetni. Valóban középiskolai oktatásunknak igen nagy baja egyes városokban