Magyar Pedagógia 38. (1929)
KOVÁCS REZSŐ: A testi nevelés új fejezete
között legyen szétosztva, és így senki ne foglaljon le sok munkát. Hiányzott az indokoltság, a harmónia élet és iskolai célkitűzés között, ahhoz, hogy a testi nevelés súlypontjául a munkára vagy munkatechnikára való nevelést írjuk. A másik komponens a nemzeti lélek félig tudatos, félig ösztönös más orientációja. Általában nagy nemzetek erőt, kis nemzetek szorgalmat mutatnak. Azonban mi nem vagyunk sorsunk egyedüli irányítói. A szomszéd államok magatartása, nemzetközi etikája olyan orientációt termel ki, mely az iskolaügyre és ezzel a testi nevelésre is kihat, mely az iskolai testi nevelés általános emberi céljaiba hangsúlyozottan beleviszi a nemzeti pozíciómegtartás elemeit. Harmadik rendszerkészítő komponens az ifjúság lelki szerkezete. öt munkatökéletességre nevelni hasznos és szükséges dolog, de ő maga nem rajong érte. Az emberpalántát, mikor a 12. és 18. év között van, a mérkőzés, a helytállás gyakorlatai és játékai képesek lekötni; ezekben teljes lélekkel és odaadással vesz részt. A pedagógiának pedig sarktételei közé tartozik, hogy a gyermeket lehetőleg érdeklődési körén belüli foglalkoztassa, mert ebben mozogván, minden szerve és minden ereje úgy fejlődik, mint a talajból kibúvó palánta, ha 40 mm-es langyos esőt kap. Hiszen ennek a gyermeklélektani ténynek és pedagógiai jelentőségének felismerése már a játékdélutánok 20 év előtti elrendelésekor jelentkezett, azonban a községek és városok akkori szegénysége anyagiakban és megértésben csak papírt és nem ifjúsági sportéletet teremtett. Van azután a testi nevelés mai jellegének egy negyedik komponense is, egy politikai természetű, hogy t. i. ha a sportok a nemzet egészére irányulnak, akkor egy részét végzik a megszűnt hadkötelezettség feladatának, mert a katonáskodás nem más, mint a test és az akarat iskolázása. Ugyanígy a nemzet egészére irányuló sport is, íme, ezek magyarázzák a sportnak a testi nevelés keretében való megnagyobbított térfoglalását. A magyarázat egy részében tárgyból eredő, más részében konjunktúrára mutat. Rátérek most a sport méltatására és egyik-másik vonatkozásban kritikájára. A sport, sőt sportszellem — megküzdve a pedagógusok indokolt aggodalmával — bevonult az iskolába. A sport — itt embersportról van szó — mint fogalom nagyon elasztikus; sokan e szó alatt mást-mást értenek. Van, aki bármely testgyakorlat rendszeres űzését így jelöli; van, aki a gimnasztikán és szertornázáson kívül a többi egyéb testgyakorlást sportnak mondja, végül van olyan — és ezt fogadhatjuk el mi is —, aki a testgyakorlást csak akkor nevezi sportnak, ha a gyakorlás különleges módja, erőteljessége és tendenciája is beleértetődik. Kezdetben, szülőföldjén testi szórakozást jelentett a szabad levegőn, azután a testi erő és ügyesség gyakorlását szintén