Magyar Pedagógia 95. (1995)

1995 / 3-4. szám - PORNÓI IMRE: Az 1920-as évek népoktatása és a nyolcosztályos népiskola Magyarországon

Az 1920-as évek népoktatása és a nyolcosztályos népiskola Magyarországon Ennek alapján a zsidó hallgatók arányát az egyetemeken 6%-ra, országos arányukra kellett volna csökkenteni. A törvény rendelkezéseit a kormányzat a nyugat szimpátiájának és kölcsöneinek megszerzése végett 1928-ban mérsékelte ugyan, azonban azt követően is keretszámok szabályozták az egyes karokra felvehetők számát, de ezeket már rugalmasan kezelték (Ladányi, 1979). A törvény hatására a zsidó hallgatók aránya, mely az utolsó békeév 28%-áról a há­ború végére 34%-ra nőtt, az 1925-29 közötti időszakra 9,6%-ra csökkent (Hajdú, 1984). Ez azonban nem segítette elő érdemlegesen a kiinduló probléma megoldását. Szükséges volt tehát a rendszer érdekében a magyar középosztályok rendszeres képzé­sének és foglalkoztatásának megoldása, hiszen a művelt középosztályt a klebelsbergi kultúrprogram a nemzet vezető erejének nevezte. Ezt szolgálta az ország tudományos, egységes intézményrendszerének megszervezése, az Akadémia állami támogatásban való részesítése, s a múzeumok és levéltárak egységes szervezetbe vonása is. Ezeken kívül folytatták és nagyrészt befejezték a háború előtt elkezdett egyetemi építkezéseket, tudományos központokat hozva létre Debrecenben, Szegeden és Pécsett. De az 1924-26 közötti középiskolai törvények is a középrétegek helyzetének javítását szolgálták.­ A népiskolai fejlesztésnek, mely jóval szélesebb társadalmi rétegeket érin­tett és nagyobb anyagi erőforrásokat igényelt, előbb az alapjait kellett megteremteni. Ennek elhúzódása a rendszer jobboldali ellenzékében is visszatetszést keltett. A Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Párt 1924-ben a maga szociális programját állí­totta szembe a klebelsbergi kultúrpolitikával a népoktatás fejlesztését sürgetve, állami és társadalmi támogatást követelve a magyar tehetségeknek (Gergely, Glatz és Pölös­­kei, 1991). Ezzel szemben Klebelsberg még az 1926-ban megtartott „Tehetségvédelem és pá­lyaválasztás” kongresszuson is úgy látta, hogy a magyar középosztály az, amely önhi­báján kívül súlyos helyzetbe kerülve a leginkább támogatandó társadalmi réteg. Ezt tükrözte, hogy a gazdasági konszolidációt, 1925-öt követően létrehozott Nemzeti Közművelődési Alapítvány kimondott célja is a magyar középosztály, a magyar intelli­gencia gyermekeinek segítése volt.A Klebelsberg és a népoktatás A klebelsbergi kultúrprogram a népiskola érdekében kifejtendő tevékenységet is magában foglalta. Ezt a kultuszminiszter azzal indokolta, hogy „minél súlyosabb lett az élet, annál inkább fel kell fegyvereznünk a magyar nemzetet azokkal a gazdasági szakismeretekkel, melyekre a létért való küzdelemben szüksége van.” (Néptanítók ) Tudomány, kultúra, politika. Gróf Klebelsberg Кино válogatott beszédei és írásai (1917-1932) Vál., az előszót és a jegyzeteket írta: Glatz Ferenc, Európa Kiadó, Budapest, 1980. 5-26. o. -­ Tehetségvédelem és pályaválasztás (Az 1926. évi február hó 2-án és 3-án tartott országos kongresszus naplója, a tehetséges ifjak második kiállításának leírása és a kapcsolatos mozgalmak ismertetése) Szerk.: Dr. Ozorai Frigyes és Bálint Antal. Kiadja a Magyar Gyermektanulmányi és Gyakorlati Lélektani Társaság Budapest, 1927.­­„Gróf Klebelsberg Kunst: A tehetségvédelem és a pályaválasztás kultúr-és gazdaságpolitikai jelentősége" (36-44. o.)40. o.

Next